Mennyit kell tanulnia egy orvos hallgatónak az egyetemen?

Hugomnak volt olyan könyve ami 5 kilós!

Egyébként átlag könyv az A4 méret és 5-600 oldalas.

Hétközben nem tudom mennyit tanult, mert kollégiumban volt, de hétvégén csak enni járt ki a szobájából, még a szorgalmi időszakban is. Könnyen sikerült neki, talán ha 2szer kellett vizsgát ismételnie a 6 év alatt.

Hát elég sokat kell tanulni rá. Nem lehetetlen de ahogy az előző emberek mondták... szabadidpd nincsen. Tehát ha nem éppen órán ülsz akkor tanulsz. Ha van egy szabad órád 2 óra között tanulsz , hazamész suliból 2-3 órát tanulsz. Plusz a hétvége amin szintén tanulsz 7-10 órát naponta. Így a vizsgáid megvannak könnyen.

A könyvek valóban 500-600 oldalasak , de abból kb 400 oldal amit vissza kell tudnod mondani mert a többi csak kiegészítő. Persze ezekben vannak képek az emberi testről stb. A nyelvekhez is jól kel érteni mivel a latin igencsak kemény , a buktató pedig az anatómia. Tehát annyit mondanék ha orvosira mész kösd fel a gatyód.

Nem lehet így megmondani, több okból sem.

1. A tananyag egymásra épül. Ha megvannak az alapok, és egy új könyvet veszel a kezedbe, nem lesz totál ismeretlen az egész. Pl. ha megtanultad az élettant, akkor már a kórélettanhoz megvan az alap, nem a nulláról kell kezdeni. Ugyanígy ha megvan a patológia és a kórélettan, utána már az összes klinikai tárgynak megvan az alapja.

2. Nyilván a legtöbb könyvet nem szó szerint kell megtanulni. Hiába 600 oldalas, vannak benne képek, meg persze "rizsa" is, amit felesleges megtanulni.

3. A könyvek között is vannak átfedések. Pl. anatómiára kell a Funkcionális anatómia című könyv, a Szövettan című, és az Embriológia című is, de a Funkcionális anatómiában már alapból van valamennyi szövettani és embriológiai rész.

4. Egész máshogy kell tanulni egy érettségire pl., mint egy vizsgára. Sokaknak teljesen más módszereket kell kialakítania, mint amiket gimiben használt.

5. Az emberek különbözőek, különböző képességekkel. Sokan mondják (lásd előző válaszoló), hogy "a suliba járáson és a tanuláson kívül nem csinálhatsz semmit, ha nem akarsz megbukni". Hát én erre rácáfolok: szorgalmi időszakban kb. csak első 3 évben tanultam, akkor is nagyjából csak a számonkérésekre. Tehát ekkor sem rendszeresen, minden nap, főleg nem hétvégén... Vizsgaidőszakban nyilván más a helyzet, de azért arra sem mondanám, hogy csak ennyi meg pisilni jártam ki a szobámból... nekem kellett a pihi, hogy jól menjen a tanulás, és a pihibe nekem belefért napi pár óra net/barátnőzés/kocsmázás (nyilván nem durva részegségig..). És nem kettesekkel vergődtem soha:) (Most ezeket nem ízért írom, hogy "mekkora király vagyok", csak hogy lásd, nem mindenkinek csak tanulásból áll az élete orvosin. Nekem ez megy jól, és pl. a nyelvtanulásban és a vezetésben nem jeleskedem, másnak meg más megy jól.)

Szerintem ez attol is fugg, hogy melyik orvosi egyetemrol beszelunk, mert van pl. olyan ahol tesztesek a szigorlatok, van ahol meg 300 tetel egy anat szigo + 100 metszet. Nem mindegy.

En az elso 2 evben, foleg masodevben tenyleg sokat tanultam, plane vizsgaidoszakban, az borzaszto volt. Harmadevtol szorgalmi idoszakban mar tobb idom volt azert, de vizsgaidoszakban volt par huzosabb targy, pl mikrobi, patosz, amire neki kellett fekudni rendesen. Negyedevtol meg mar lazabban veszi az ember, konnyebben tanul, az mar boven kibirhato :)