Iskolai zaklatás: Mit tehetnénk?

"Az tény, hogy az erőszak az erőszakot szül."

Ez egy olyan közhely, amit azok az emberek találtak ki, akik nem mernek kiállni magukért. Erőszak igenis képes véget vetni az ilyen helyzeteknek. Sok történetet olvastam ahol már nem sok hiányzott, hogy az áldozat öngyilkos legyen, de végül képes volt megvédeni magát ami véget vetett a zaklatásnak. Ahol meg ez nem történt meg és más sem védte meg, be is következett a tragédia.

Értelmetlen elvárás, hogy keressen olyan barátokat akik kiállnak érte. Akire már így rászállnak a zaklatók, nem fog tudni könnyen új barátokat találni, mert azok akik nem is bántják közvetlenül is biztos távolságot tartanak tőle. Ennek egyik, hogy nem akarnak ők maguk is célponttá válni. Ez a helyzet is halmozza az áldozat elszigeteltségét. Másik probléma meg, ha sikerülne is ilyen barátokat találni, a zaklatók még jobban megtorolnák amint ők nincsenek jelen.

Nem értem milyen alapon nem találkozott a bnőddel az osztályfőnök. Minek képzeli magát? Akárki keresi, elvárható, hogy legalább öt percnyi időt szakítson rá.

"Az tény, hogy az erőszak az erőszakot szül."

Ehhez még annyit, hogy régebben, amikor a tanárok szabadon büntethették a diákokat ("alkalmazhattak erőszakot") nem volt olyan eset, amikor a diák kezet mert volna emelni rá. Féltek a tanártól, de ugyanakkor mélyen tisztelték is.

"Ha a rendőrséghez fordulnak, akkor ott rendőrségre kell mászkálni, vallomásokat tenni (ezt a gyerek a szülei kihagyásával nem is tudná), tanúkat keresni (nem fognak találni olyat, aki hajlandó tanúskodni), anélkül pedig pusztán rágalmazásnak fogják tekinteni, és még ők nézhetnek további bajok elébe." Ezzel részben egyet értek. A rendőrségi feljelentés esetén már nem a feljlentőnek a felelőssége a bizonyítékgyüjtés hanem a rendőrségé.

"Ráadásul a rendőrség se szokott addig foglalkozni egy üggyel, amíg vér nem folyik." Ezzel vitatkoznák. Bármilyen hivatalos bejelentés érkezik a rendőrségnek kötelessége az eljárást megindítani, főleg ha a sértetti oldalon gyermekkorúról vagy fiatalkorúról van szó.

""Az tény, hogy az erőszak az erőszakot szül.""

"Ez egy olyan közhely, amit azok az emberek találtak ki, akik nem mernek kiállni magukért." Hogy mennyire közhely azt nem tudom. Én mindig kitudtam magamért állni, de ennek ellenére még mindig állítom, hogy az 'erőszak az erőszakot szül'.

"Értelmetlen elvárás, hogy keressen olyan barátokat akik kiállnak érte." Nem biztos, hogy mindig úgy van. Az is tudható, hogy azok is szenvednek a zaklatóktól akiket közvetlen nem zaklatnak de tanúikká válnak annak, hogy társukat zaklatják.

A rendőrségi kihallgatások során akár azok is jobban megnyílhatnak és elmondhatják az általuk tapasztaltakat mert a rendőrség hivatalosan nem adhatja ki a tanúvallomásokat.

A korábbi és ezen hozzászólásomat úgy íom, mint egy idősödő ügyvéd.

Egy nagyon fontos dolog hiányzik a hozzászólásaimból (#12, #16), amit most pótolok. Ami lényegi fontosságú és utal rá egy másik hozzászóló (#13) is reagált.

Mivel a kérdés feltevője utal rá, hogy a sértett fiú 10. osztályos ami ugye azt jelenti, hogy legalább 15-16 éves. Ezért míg a polgárjog értelmében gyermekkorúnak (>18), míg a büntetőtürvének szerint fiatalkorúnak (14-18) számít. TEHET SZÜLŐI JELENLÉT NÉLKÜL IS FELJELENTÉST!

Ez a helyzet a zaklatást álélőnek a legrosszabb. Adiig kell az ügyben akár komolyabb lépéseket megtenni míg nem durvul valódi tetlegességig a zaklatás. Azt én sem értem, hogy a barátnőddel miért nem beszélt az osztályfőnök. Ha úgymondott idegeneket azaz NEM az intézmény tanulója vagy annak szülője menne be beszélni bármely tanárral, amennyiben az előzetes belépést meg is akadályozza a portás, de kötelessége szólni az érintett tanárnak (amennyiben az a tanár az iskola épületébe tartozkodik).

Azt teljesen megértem, hogy a gyerek nem akarja a szüleit beavatni a dolgokba, mert ez neki már így is kínos, hát még a szülők esetleges megjegyzései vagy az iskolába való bemenetelük.

Én is egy idősebb fórumozó vagyok. Nálunk a közvetlen családban hál' istennek nem fordult ilyen elő. A baráti társaságban viszont közvetett módon igen. Az egyik legjobb barátom lányának a fiának az osztálytársát zaklatták. Nem csak az szenvedett aki közvetlen áldozata volt a zaklatásnak is, hanem az is aki csak többször a cselekményeknek volt a tanúja. Beleavatkozni nem mert, a véleményét a tanárok felé elmondani nem merte. Ő is őrlődött ugyanúgy mint a cselekmény valódi elkövetője.

Végül annak ha jól emlékszem úgy lett vége, hogy szinte egyidőben több olyan személy is jelentkezett az iskola igazgatójánál aki vagy közvetlenül (elszenvedője) vagy közvetett módon (tanúja) áldozatai voltak a zaklatóknak. A másik részről a fiú viszont már annyira kikészült idegileg, hogy több alkalommal a szülők számára (és részben a tanárok számára is) értetlen okokból az iskolában rosszul lett. A végén nem volt visszaút, az utolsó rosszullétet követően egy mindenre kiterjedő vizsgálatsorozatnak vetették alá a srácot. Ott derült ki, hogy a sorozatos rosszulétek mögött pszihológiai okok állnak. Nagyon sok mindent az orvos sem mondhat el a szülőknek abból, amit a páciensétől hall, még akkor sem ha tudván tudja, hogy ebben a szülők egyébként akár segíteni is tudnának. Sajnos az orvosi titoktartás ilyenkor ugyanúgy fent áll mint a papoknál a gyónási titok.

De mivel ahogyan fentebb már említettem, hogy több a zaklatás áldozatává vált személy SZINTE egyidőben jelentkezett az iskola vezetésénél így az iskola sem tudott mit tenni (mivel nekik nyomozói feladatuk nincs, de bejelentést tehetnek), feljelentést tett zaklatás, garázdaság és zsarolás miatt. A sértettek mindegyike így a barátom unokája is vallomást tett. Volt akit "csak" zaklatott a társaság, volt akit viszont zsarolt is.

Ez már jópár éve volt már.

Ez egy nagyon rossz helyzet. A srácot nagyon sajnálom. Hál' Istennek jó magam és a gyerekeim sem voltak ilyen helyzetbe. Azt hiszem, hogy a gyerek szégyennek fogja fel illetve fél az esetleges benti dolgok eldurvulásától és azért nem meri vagy nem akarja otthon elmondani. Az viszont valamilyen szinten szerencse, hogy ti előttetek már nem tudja titkolni és ti megpróbáltok neki segíteni. Azt nem értem én sem, hogy miért nem beszélt az osztályfőnök a barátnőddel azaz a srác nővérével. Attól, hogy nem szülő még lehet kíváncsi az öccsére és annak iskolai dolgaira. (Én arra gondolok, hogy a szülők bemenetelére számított az osztályfőnök.)

Mielőbb lépni kell az ügyben. Még mielőtt tényleges tettlegességre kerülne sor.