Mi magyarok a hunok, szkíták leszármazottai vagyunk?
Nem kell mellébeszélés,ha lehet. Azért érdekelne mert azt is hallottam hogy igen,a finnugor elmélet meg nem igaz (nem a nyelvrokonságról van csak szó) Most azt se tudom mi igaz mi nem.
Válaszokat előre is köszönöm.
Remélem nem fognak hülyének nézni hogy ezt a kérdést feltettem.
válasza:Nem, a szkítákhoz nem feltétlen van közünk!
De a hunokhoz igen! Még hozzá úgy, hogy hunok vagyunk!
A nyelvvel ne jöjjön most senki, hogy finnugor, mert nem annyira finnugor egyrészt, másrészt meg a nyelv és a faj nem ugyanaz! Észak-Amerika négerjei is angolul beszélnek, mégsem germán angolszászok!
Ebből megtudod az igazságot:
válasza:Ez természetes, kedves kérdező, amúgy ugyanígy ír erről Kiszely, aki a turáni vagy hun magyarságról mer beszélni, az már megint mindenféle -ista. Sajnos, nálunk a történelem is politika. De ne törődj azzal, ha hülyének néznek, én egyetemista vagyok töri BA-n, tudom mit beszélek. Aki nem a dogmatikus irodalmat használja fel az "tudománytalan", aki hazafias érzelmű az "tudománytalan", stb. A felsőoktatásban egy burkolt cenzúra van, magyarul olvashatod te "eretnek" írók munkáit is, de em használhatod fel, mert akkor sosem adnak diplomát és meg is buktatnak. Az átlagemberekkel meg ne nagyon beszélj ilyenekről, mit tudnak rla mégis mit gondolsz? Az utca embere átlag kb. azt se tudná megmondani, hányadik században jelentek meg a hunok, akkor hogy lenne képes őstörténeti dolgokra válaszolni? Sehogy. Csak fújják, amit beléjük vertek általános iskolába.
A kedves finnugristáknak viszont jó lenne elolvasni a finnek véleményét az ún. "rokonságról"...
Egyetértek. És neked mit tanítanak? A finnugor baromságot, vagy az igazat? Miért nem lehetne tanítani az igazságot?
Ja,és a 4.es töri könyvben az van: "a vörös hadsereg felszabadította Magyarországot a fasizmus alól"
Ez nem felszabadítás volt,hanem '89-ig,és részben máig tartó megszállás. Nekik (komcsiknak) köszönhetjük Kun Bélát és bandáját,Rákosit,'56-os forradalmat,ezt követő megszállást stb.
válasza:11-20 11:59-es vagyok, bocsánat, hogy kicsit késve válaszolok.
Nekünk nem tanítottak egyetemen a magyar őstörténetről különösebben semmit, vallástörténetből sem vettük, és a népvándorlás korából sem. Az az érdekes, hogy előadásokon nem igen kerül elő a magyar őstörténetről téma.
Egyedül néprajzon tanítottak róla egyet-mást, de ott a finnugrizmust (sámánok, stb.), ami ugye hülyeség, mert nekünk táltosaink voltak nem sámánok és a kettő egészen más.
Amúgy nagyon tanárfüggő a dolog. Vannak nemzeti(bb) érzelmű tanárok (elenyésző kisebbség) ők vagy hallgatnak, vagy burkoltan céloznak rá hogy nem biztos, hogy a finnugrizmus igaz. A baj eleve ott kezdődik, hogy az egyetemi tanári kar 70%-a liberális, kozmopolita, ami talán nem is lenne baj, de lenézőek a magyar kultúrával. De facto kimondatlanul a magyarokat egy visszamaradott félbarbár ázsiai népként kezelik (a múltban). Ez érezhető, kimondatlanul is.
Amúgy érdekes, hogy felvetetted a szovjet dolgot. Pont azt a korszakot tanuljuk. Szerencsére azt egy normálisabb előadó tartja, persze felszabadulásról kell beszélni most is (bár a tanár nagyon húzza a szája szélét ennek a szónak a hallatára:)....
Akkor szerencséd van,én is azt tapasztalom,hogy a tanárok nagyobb része liberális nézeteket vall. pl: Most fogjuk venni a IIvh-t,és a Győri programnál mondta a tanár: "nem ért semmit,max annyit,mint csepp a tengerben. Kicsik,gyengék voltunk."
Azt már nem igen tette hozzá,hogy a trianoni "béke"szerződés miatt IS. Finnugor elmélet szerintem is hülyeség,bár remélem egyszer győz az igazság!
Kérlek áruljátok el az igazságot!
Hallottam egy két dolgot hogy a finnugor elméletet már a habsburgok is próbálták belénksulykolni. Nem értem hogy anonimus heltai és kézai krónikáit miért veszik semmibe? Leírnak egy vérvonalat Attilától Árpádig. És szerintem elég hitelesek lehetnek. Ha egy mai ember kételkedik a magyar eredetben nem azt teszi hogy beleolvas a krónikákba... nem azokat félresöpri. Valaki világosítson fel politikailag függetlenül csak is az igazságra vagyok kiváncsi. Talán csak az európai politika írta újra a történelmünket és elválasztottak a hunoktól. Valaki világosítson fel. És ez azért is fontos hogy erősítse a tudatot. Sokan azt írjátok ha a történelemről beszéltek hogy mi... annyira jó úgy beszélni róla mintha az enyém is lenne. De ugye semmi esély rá hogy közöm lenne bármi őshöz. Ez sajnos kicsit kiábrándító.
HUN-MAGYAR ROKONSÁG
A hun-magyar rokonság több mint ezer éven át mondáink, krónikáink, történelmünk
elfogadott ténye volt. Álmos és Árpád, Atilla leszármazottainak tartották magukat.
Árpádot nem azért választották fejedelemmé, mert az egyik legerősebb törzs feje
volt, hanem azért, mert a többi vezér is Atilla leszármazottjának tekintette.
A lovas kultúrák mindig nagyon számon tartották származásukat, és ha valaki nem
tudott felmutatni legalább 8-10 felmenő őst, jöttmentnek számított. Nagy tekintélyű
vezérek és fejedelmi családok viszont 20-25 felmenő ősig könnyedén vissza tudtak
számolni. 20-25 nemzedék időben 400-500 évet jelent, tehát ha a honfoglalás idején
úgy tudták, hogy Árpád Atilla leszármazottja, akkor ez azt jelenti, hogy vissza is
tudtak menni Árpád felmenő ágán Atilláig. Ezért lett Árpád az ősmagyarság fejedelme.
Így tudta Anonymus is, III. Béla királyunk (1173-1196) jegyzője, aki 300 évvel Álmos
és Árpád fejedelmek bejövetele után megírta a honfoglalás történetét. 'Szkítiának
első királya Magóg volt... Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes
és roppant hatalmú Atilla király... Ugyanezen Magóg király ivadékából eredt Ügyek,
Álmos vezér apja, akinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai'. 'A hét
fejedelmi személy... fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét
elhagyja s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Választásuk...
Pannónia földjére esett, ugyanis azt hallották, hogy az Atilla király földje, akinek
az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott.'
Közel egy évszázaddal Anonymus után, 1283-ban Kézai Simon, IV. László király
krónikása, további részleteket közöl a hun-magyar rokonságról. 'Ménrót király a
bábeli nyelvzavar után két fiút nemzett, Hunort és Magort, akikből a hunok vagyis a
hungarusok erednek.' Kézai Simon azt is tudni véli, hogy Atilla pajzsán koronás
turul ékeskedett, és ez az uralkodói jelkép Géza fejedelem idejéig fennmaradt. IV.
László király krónikása részletesen leírta művében Atilla király tetteit, akinek a
Kárpát-medencébe való bejövetelét a magyarok honfoglalásának tekintette.
Krónikáink szerint a magyarság és vezérei küldetés tudattal érkeztek a 890-es
években a Kárpát-medencébe azért, hogy visszafoglalják ősük, Atilla rájuk hagyott
örökét. Egy lovas műveltségű nép, a magyar, tudatosan lépett tehát az előző, a hun
örökébe, elfoglalva azt a Kárpát-medencét, amelyet tartós megtelepülésre különösen
alkalmasnak tartott. Vitathatatlan tehát, hogy az Árpád-kori magyarság és az
uralkodó-ház Atilla örökségének tekintette magát. Még a címerállat, a turulmadár is
Atilla öröksége.
A századok során a hun-magyar rokonság mindig a magyar történetírás alapját képezte.
1575-ben a kolozsvári lelkész, Heltai Gáspár, aki megírta és kinyomtatta a magyarok
történetét így ír: "A hunok, akiket mostan magyaroknak nevezünk, régen Szkítiában
mind vadászással éltek. 373-ban kezdének a magyarok kijönni Szkítiából, és
megszálltak Pannóniában a Tisza, nagy folyóvíz mellett."
Szenci Molnár Albert hasonlóan ír (1621.): "Magyar népünknek a hadierény örökké
tartó dicséretét fegyverivel és katonai bátorságával Atilla király nyerte el."
Zrínyi Miklós Atillát mint magyar királyt méltatja (1651.):
“Én vagyok a magyarok legelső királya
utolsó világrészről én kihozója!
Én lehetek tehát magyarnak példája
Hírét, birodalmát, hogy nyújtsa szablyája."
Kölcsey Ferenc még a Himnuszban is megemlékezik a hun ősökről (1823.):
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
A hun-magyar rokonság mellett szóló néhány érv:
1. Embertani tényezők: a hun és a honfoglaláskori sírok leletanyaga genetikailag
nagyon közel áll egymáshoz.
2. A régészeti emlékek közös stílusjegyei és közös jelképei.
3. A hagomány és mondavilág: az európai népek közül a magyar mondavilág őrzi
legerősebben a hunok emlékét...
4. A hun-magyar regék közös jelképei: a hunoknál ugyanúgy megvan az égigérő fa, mint
a csodaszarvas legendája...
5. Közös Isten szavunk, Istenfogalmunk és közös hitbeli értékeink, amelyek a hun és
magyar kultúra vallási értékvilágát közös alapokra helyezik.
A hun-magyar rokonság tehát a magyarság történelmi önismeretének, nemzeti tartásának
és hősies kiállásainak minden időben meghatározó tényezője volt. Történelmünk
legszörnyűbb viharaiban is erőt adott a hun-magyar rokonság eszméje és Atilla király
dicső tettei.
(Cey-Bert: A hunok és magyarok Istene, A hun-magyar Istenfogalom kialakulása,
Ősi Gyökér kulturális szemle, XXVII.évf. 3-4 szám, 1999. július-december, 47-48. o.,
Kiadó: Miskolci Bölcsész Egyesület)
* * *
Államalapító Árpád fejedelem származásával kapcsolatban a hun-magyar rokonságról
fontos megemlékeznünk. A kérdés felvetődik: rokonságról van szó, vagy egy ugyanazon
népről? Az Árpádház ősének tartja Nimródot a világ első királyát, és egyenes
felmenőjének Magyarország első királyát, Atillát. Atilla okleveleiben az alábbi
címet használja, saját magát így nevezi meg:
"Atilla, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, a hunok,
gótok, médek, dánok királya, a földkerekség félelme (féltője) és Isten ostora."
Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a szent Turul-madár, családjuk címermadara, jelezte
fia Álmos és annak ivadékai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti neve, a
TURUL-NEMZETSÉG. Nem kizárt azonban, hogy ez az elnevezés már ősidők óta ennek a
szent nemzetségnek a neve, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Atilla pajzsát is a
koronás Turul díszítette. (K.M.E.)
válasza:Nem lehetne ezt genetikailag ellenőrizni?
Emberi csontokból, bármikor kivonható a dns és meg lehet állapítani, ki kitől és honnan származik. De ugyanez a vizsgálat elvégezhető régi, ókori (állati és növényi eredetű)tárgyakon is. Ez alapján meg lehet állapítani, hogy mely népcsoport honnan származik, és milyen utakat jártak be.
A dns vizsgálat ma már nem számít különleges technológiának, szerintem még csak nem is túl költséges.
Ez által nagyon sok kérdés végére pontot lehetne tenni.
Sokmindent megoldana.
Vajon kinek az érdeke, hogy ne derüljön ki az igazság?
"Nem lehetne ezt genetikailag ellenőrizni? "
Én a Demokrata című újságban olvastam, hogy volt egy ilyen jellegű kutatás, és kiderült, hogy annyi közünk van a finnekhez, mint a lovaknak a sasokhoz...
Csak hát eltitkolják, mert ez vkinek k.rvára nem éri meg...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!