A geometriai izomer az alábbi?

Igen, a geometriai izomer definíciója stimmel, valóban ezt értjük alatta. Képzelj el egy szénatomot, amin 4 különböző funkciós csoport van, pl H, CH3, Cl és mondjuk OH. Ekkor ez a szénatom ún. királis szénatom, azaz létezik geometriai izomere. Mivel 4 "csoport" kapcsolódik hozzá, ebből max. 3 helyezkedhet el egy síkban, a negyedik ebből a síkból kilóg, vagy előre (a papírlapból kifelé), vagy hátra (a papírlap mögé). Ezt a kétféle változatot nevezzük geometriai izomereknek, más néven enantiomerpárnak. De geometriai izoméria előfordulhat kettőskötést tartalmazó vegyületek esetében is. Képzelj el egy etilén molekulát (CH2=CH2) melyben mindkét szénen az egyik hidrogént lecseréljük mondjuk klórra (Cl-CH=CH-Cl). Ilyenkor képzeld magad elé a két darab kettőskötésű szenet, és rajzolj rájuk még két kötést, egyet a hidrogénnek, egyet a klórnak: >C=C< erre kell rápakolnunk szenenként egy hidrogént és egy klórt. Ha mindkét klórt a felső kötésre teszem ("relációs jel felső vonalkájára") akkor azt nevezzük cisz állásnak, jelentése: azonos oldalon lévő (felül). Akkor is cisz izomert kapsz, ha mindkét klórt az alsó kötésre rajzolod, hiszen akkor is azonos oldalon vannak, csak most ez az alsó oldal. Transz izomert akkor kapsz ha ellentétes oldalra rakod őket, tehát az egyik klórt fel a másikat le. Cisz-transz izoméria csak kettőskötést tartalmazó molekulák esetén fordulhat elő, és ott is csak akkor, ha mindkét szénen a maradék két kötés más-más atomokhoz vagy funkciós csoportokhoz kapcsolódik.