Menjek vagy maradjak? Mit tegyek? Hogyan éljem túl?

Sziasztok!

14 éves lány vagyok, kilencedik osztályba járok. Az ország egyik olyan gimijében tanulok ami benne van a top 5 -ben. Azt hittem bírni fogom, de tévedtem. Teljesen el vagyok keseredve. A félévim az osztály egyik legrosszabbja lett és barátaim sem nagyon akadnak. Mindezt persze úgy, hogy minden nap 5-kor kelek tanulni, 6:30-kor megy a buszom. A suliban 14 óra után végzek minden nap, 15-kor jön haza a buszom. 16 óra után érek haza, kicsit beszélgetek a szüleimmel és már ülök is le tanulni. A tanulást este 21-22 óra körül fejezem be, de volt már olyan is, hogy éjfélig tanultam. Természetesen közösségi életem semmi, mert hét közben nem tudok eljárni sehova, hétvégén pedig be kell pótolnom azt amit hétköznap délutánonként nem tudok megtanulni vagy nem értek.... Nagyon nehéz és utálom. A tanárok lenéznek minden más középsulit a környéken és ezt vetítik ki ránk is. A diákok többsége is nagyképű, idézem: "Majd jól kiröhögöm a volt osztálytársaimat mert még szakiskolákban sem tudnak egy hármast összehozni" és a kedvencem "Bocsi de nem lehetsz olyan okos mint én" Egyszerűen utálom!!! Ráadásul olyan embereknek lett kitűnő félévije akik alig tanulnak, van közösségi életük, alszanak eleget, sportolnak és/vagy hangszereken játszanak, szakkörökre járnak, suliújságot szerkesztenek és stb. Nekem meg még az edzést is ott kellett hagynom a tanulás miatt és így is csak picivel lett jobb az átlagom. Úgy érzem kezdek komolyan bedilizni. A szüleimet hónapokig beszéltem rá, hogy hagy váltsak sulit. Most, hogy látták mennyire kivagyok egyre jobban hajlanak a váltásra, bár az ismerőseim többsége azt mondja nem kellene átmennem. Nem tudom. Teljesen össze vagyok zavarodva. Nem tudom, hogy menjek vagy maradjak. Annira mérges vagyok magamra :@

Kérlek segítsetek! Sorsdöntőek a válaszaitok!