Egyetemen, fősulin a középiskolához képest váltottatok tanulási elvet? Ha igen hogy tanultok?

Pedig addig örülj, amíg csak 100 oldalak vannak

Meg kell találnod, hogy neked milyen módszer lesz hatékony.

Nem hagyo az utolsó pillanatra. Régen ha tudtam, hogy kedden dolgozatot írunk, hétfőn kezdtem tanulni rá. Ugyan többé-kevésbé jók lettek az eredményeim, semmi nem maradt a fejemben. Úgyszolván átmentem rajtam a tudás, gyorsan jött, gyorsan ment. Most egyetemen inkább próbálok előre tanulni, és többször átnézni az anyagot, hogy minél jobban megmaradjon és ne csak jó zh-t írjak, de megjegyezzem sokáig a dolgokat. Hiszen bármire szükségem lehet később, minden egymásra épül.

A nagy mennyiségű tanulnivalót meg egyszerűen megszokod. Ha mindig abbahagyod, hogy neked ez nem megy, sose fogsz fejlődni. De minél többet tanulsz, nemcsak hogy annál többet tudsz, de annál könnyebben is tanulod meg az ezután következőket. Egyfajta robbanás ez a tanulási képességeidben, de ha ezt a folyamatot nem índítod el, nem fog az egyetem működni.

Én nem sokat változtattam.

Talán kevésbé magolok, mindent magam elé képzelek, sokat rajzolok is, és felsorolásokat ágakba szedem.

Gimiben kb. csak magoltam, el nem tudtam képzelni, hogy ágakba rajzolva, ábrákkal, vizuálisan valami megmaradjon.

Viszont ott többször írtam ki az anyagot, másoltam le hatvanszor, vázlatoltam. Itt is igyekszem mindent leírni, de nem mindig sikerül. Na ezt sajnálom.

Amúgy a mostani tanulási módszerem sokkal hatékonyabb, több a szabadidőm és majdnem olyan jók a jegyeim, mint gimiben. Vizuálisaknak ajánlom!

Amúgy itt sok az évközi jegyes tárgy, ami azt jelenti, hogy 2 zh-t írunk, és a kettő pontszáma alapján kijött százalék adja meg az osztályzatot. A tárgyak fele ilyen. A másik fele vizsgaköteles, itt vagy aláírásért irattak zh-t, vagy irattak vagy 4-et, és fél jegy az, fél jegy a vizsga.

Szóval mi már októbertől heti 2-5 zh-t írtunk.

Stratégiám az volt, hogy lehetőleg mindenre egy hetet hagytam, a nehezebbekre másfél-két hetet.

Pl. a fizikát minden nap elővettem, fél-egy óráig nézegettem, és napról napra többet érettem meg belőle.

Egy tanulós tárgyat, pl. geológiát minden nap olvasgattam kicsit, a nehezebb részeket többször kiírtam. Ezerötszáz rajz volt a jegyzetemben; a Föld rétegeit is kirajzoltam, mellé írva minden tudnivalót.

Ha pl. csütörtökön és pénteken is volt 1-1 zh, minden nap tanultam mindkettőre egy-egy adagot, majd kockultam lefekvésig. Így nem volt megterhelő, és amíg tanultam, tudtam valóban figyelni.

Jó stratégia volt még a villamoson tanulás. A villamosút unalmas, és ott nincs a tanulásnál érdekesebb dolog, ami lekötne - nem úgy, mint otthon - így ezerszer jobban tudtam figyelni. Volt könnyű tárgyból 40 oldalból zh, az egészet a villamoson tanultam meg.

Hát, múlt időben beszéltem, pedig remélem, a jövőben is tartani tudom ezeket a módszereket.

Úgy látszik, most jöttem rá, mennyire vizuális vagyok. :D

Még csak elsőéves vagyok, de úgy tűnik, ezek beváltak, mert nem buktam semmiből sőt jó jegyeim vannak. :)

Hát... nálunk nagyon sokan voltak (és bizonyára vannak is) akik az "esélytelenek nuygalmával" mentek vizsgázni egy-egy tantárgyból. Nekem is volt hasonló, holott mindíg igyekeztem készülni, de - "természetesen" - nem volt mindíg mód, és főleg elég idő rá.

Így a tantárgyak eredményei is széles körben változóak, volt egy két alkalom, amikor nem tudtam teljesíteni a vizsgát, fel kellett venni megint - de általában másodjára meglett, rita volt, hogy harmadjára kellett menni. Olyan nem volt, hogy egy bukó tantárgy miatt csússzon egy egész félév, de olyan igen, hogy lutrira mentem be, azaz tudtam, hogy szinte esélytelen, de mindíg megadta, neki az esélyt.

Lett néhány kettes, főleg olyan tantárgyakból, amikhez egyébként sem konyítottam annyira, vagy nem volt rá idő, és lettek négyesek és ötösök is.

A fősulin nekünk nagyon változó volt az elvárás, voltak nagyon könnyű tantárgyak, és voltak kemények, ahol nagyon sok oldalas elvárások voltak - ezek a főtárgyak főleg.

Összeességében négyesnél jobb lett az összesített átlagom (minden félév minden átlagának átlaga), szóval nem aggódom. Megtettem, amit lehetett.

Nálunk a legjobb tanulók is teljesítettek kevésbé jól, nem szabad fennakadni, ha valami nem úgy sikerül, vagy nem sikerül. Majd legközelebb.

Fel a fejjel, és sok sikert!