A matematika olyan tantárgy, hogyha sokat gyakorlod, akkor jó leszel belőle, de ha nincs "reál beállításod" akkor sosem lehetsz jó matekos?

sztem nem kell a matekohozkülönösebb tehetség, szorgalommal ellensúlyozható és megfelelőfigyeléssel.

Én középiskolában nem szerettem a matekot, 3-as voltam belőle kb. A műszaki egyetemen pedig mikor figyeltem, és készültem rá, lazán 5ös. Najo nem lazán, mert laza 5ös a bme-n nincs, de sikerült, pedig ez magasabb szintű matek volt mint középsuliban.

Olvastam egy tanulmányt, arról szólt, hogy semmi köze nincs a "beállítottságnak" ahhoz, hogy ki milyen teljesítményt tud nyújtani, és ez így van. Megfelelő kitzartással és gyakorlással egész jó matekos lehetsz, és ez a többi tantárgyra is igaz.

L16

Hát figyi. Nekünk a matektanárunk ritka rossz volt gimiben állítólag. Én sz@rtam bele végig. Egész életemben. Érettségire se készültem semmiből, a "majd valahogy lesz" taktika alapján voltam. 92% lett a matek érettségim.

Ha nincs érzéked hozzá, szorgalmasnak kell lenned. Nagyon. Én nemrég beszélgettem egy volt oszttársammal, és mondta, hogy nagyon utált, amiért ő meggebedett a kettes matekjáért, nekem meg zsigerből ment az ötös.

Szerintem valahogy úgy lehet, hogy ha az órai anyagot becsülettel gyakorolod, ismétled otthon, akkor egy stabil négyest, ötöst simán szerezhetsz a bizonyítványba. Igaz, esetleg nem jössz rá magadtól újfajta megoldásokra, hanem többé-kevésbé követed a lépéseket, levezetéseket, amiket órán tanultatok. Megtanulod őket, meg hozzá még a szabályokat is... akkor már olyan nagy baj nem lehet.

Ha van egy kis matematikai érzék benned, akkor nem feltétlenül kell ragaszkodnod az órán tanult levezetésekhez, mert - ahogy egy korábbi válaszoló is írja - ránézel a feladatra, és már látod is, hogy merre lehetne elindulni hogy megtaláld a megoldást. Sőt, esetleg több úton is el tudsz jutni a helyes megoldáshoz, nem kell a tanár által elmagyarázott utat követned.

Az iskolában a matematika is csak egy tantárgy a sok közül... mindent meg lehet tanulni annyira, hogy az ember ne bukjon meg belőle.

Annak idején nekem a matematikával nem volt gondom, szárnyaltam, értettem, versenyekre jártam, imádtam... de a kémiával vért izzadtam, hogy elfogadható teljesítményt hozzak össze belőle. Valamiért egyáltalán nem kötött le, utáltam az egészet. Az volt a szerencsém, hogy a dolgozatokban mindig volt számolásos feladat is, az meg ugye ment a matek miatt :)