Szerintetek aki nem végez egyetemet, nem lehet, hogy jobban fog érteni az élethez, mint az, aki kamuszakokat végez, mert nem tud mit kezdeni magával?

Én is teljesen ugyanígy érzek. Idén kezdtem bölcsészként, és már most el vagyok bizonytalanodva. Igazából nekem volt egy tervem, hogy mit szeretnék kezdeni a majdani diplomámmal, de rá kellett jönnöm, hogy nem olyan egyszerű a megvalósítása, mint azt korábban gondoltam. Úgy érzem, sokkal hasznosabban tölteném az időmet, ha inkább egy szakmát tanulnék (vagy persze mérnöknek, vagy orvosnak, de sajnos már mindkettő kilőve), arról nem is beszélve, hogy azzal talán még munkám is nagyobb eséllyel lenne.

Ugyanakkor a másik oldalon pedig ott van az, hogy a későbbiekben tuti baromira megbánnám, hogy nem diplomáztam le, pedig adott volt egy lehetőség. Gondolj csak bele, a jövőben bármikor találkozhatsz valakivel, aki felajánl Neked egy állást vezető pozícióban. OKJ-s takarítói végzettséggel nehezen kaphatnád meg ezt a munkát.

Arra is gondolj, hogy milyen sokan szeretnének a helyedben lenni, mert éppen nem voltak elég jók az eredményeik, a szüleik pedig nem tudták volna a költségtérítéses képzést finanszírozni.

Én ezekkel győzködöm magam legalábbis :) Jó az a diploma, ha van.

Hogyha pedig szeretnél kezdeni magaddal valamit, nézz mondjuk diákmunka után, vagy ahogy az előttem szóló is írta már, végezz el suli mellett egy OKJ-s képzést. Talán valami olyat sikerülne tanulnod, amivel egyetem mellett el tudnál menni dolgozni egy kicsit, és ezzel máris megindulhatnál az önállósodás felé, és nem csak a szüleid pénzéből kellene élned.

(Hű, bocsánat, hogy ilyen hosszan írtam, de mostanság nekem is ez teszi ki a gondolataim egy igen jelentős részét)

3. elejét olvastam csak el, de 100%-ig így érzek én is!

Egy - mostmár belátom, jogosan - büfészaknak titulált mérnöki szakon vagyok, idén kezdtem. Vak és siket voltam egészen a közelmúltig, amikor is rájöttem, mik a tények.

Ez a képzés Magyarországon gyermekcipőben jár, konkrétan nem tudják, hogy kell ilyen szakembereket képezni. Egy-egy tanár lehet lelkes, pl. nekünk is van vagy 4-5 tanárunk, akik próbálnak felkészíteni leendő szakmánkra és annak szeretetére. De maga a képzés, a mintatanterv meg minden irreálisnak tűnik. Aki ezt a szakot végezte, rájön, hogy mindenbe belekóstolt de nem ért semmihez se.

Úgy igazán ilyen munkakör sincs Magyarországon. A rendszerváltás után nem létezett ilyen terület, de már RÖGTÖN 3 iskolában ment a képzés, azóta 11(!!)-ben. Tehát az első perctől túlképzés volt, mikor még a munkáltatók azt se tudták, eszik-e vagy isszák. Azóta legalább ezt tudják, de nem kell ilyen szakember.

Ráadásul nemcsak a mi szakunkon van képzés erre a területre, hanem számos OKJ-n, FSZ-en és technikusin, ezen felül biológusok, környezettudományit végzettek vagy akármilyen NORMÁLIS mérnökit végzett tud ezen a területen tevékenykedni - és ők mind-mind többet tudnak, mint mi. :/

Én szorgalmas vagyok, mindent komolyan veszek és becsületes vagyok. Mindegyiket túlzottan is, de főleg a második kettőt!

Elítélem azt, ha valaki csak a papírért tanul.

Kerestem egy olyan szakot, ami több érdeklődési körömet is lefedi, találtam ezt. Persze ami tetszett benne, az a csapdája. Ha mindenről tanulsz, semmihez se fogsz érteni igazán.

Tervezni akartam, dolgokat alakítani, nagy globális kérdésekre válaszkeresésben közreműködni. De ez a szak erre nem ad lehetőséget.

Azért is kerültem ide, mert tény, hogy nehezen tanulok, ezért túl nehézbe nem akartam belevágni.

Most itt állok, ezekkel a felfedezésekkel. Tenni már nem nagyon tudok, itthagyni nemigen tudom... :/

És a leendő szakmámhoz valóban sokkal jobban ért egy OKJ-t végzett. Viszont a terveimhez nem elég az OKJ.