Hülyeség lenne elkezdeni az orvosi egyetemet több mint 40 évesen?

Ha dolgozni is szeretnél, akkor igen.

Ha csak tanulni szeretnél, hajrá :-)))

"valahogy én is kedvet kaptam a tanuláshoz" - hajrá!

Olyat tanulj, ami tényleg érdekel! Ha a lányod is akarja, akkor tudjátok egymást támogatni, segíteni.

Szerintem nagyon is jó ötlet!

Nekem a főiskolán volt 70 éves évfolyamtársam is, ki tudja, hányadik diplomája volt, de szeretett tanulni, és ha valami érdekelte, akkor abból szerzett egy diplomát! :)

Én 34 vagyok. És én is most fogom elkezdeni. Én gyógyszerész leszek. Úgyhogy szerintem hajrá.

Amúgy sosem értettem, hogy miért szólják meg azokat az embereket, akik nem tudták 14-18 éves korukban még eldönteni, hogy mit akarnak az életükkel kezdeni. Vannak még ilyen "későn érők" mint mi.:D

Kedves kérdező, én medikus vagyok. Szerintem ezt a gigantikus baromságot jobb, ha most elfelejted. Csak idő és pénzkidobás. Szerintem 30 fölött már tényleg csak akkor érdemes elkezdeni az orvosit, ha milliomos vagy, és nem tudsz mit csinálni az időddel.

Ráadásul a tananyag sem igazán olyan, ahogy az átlag ember elképzeli, nem a szervek, szervrendszerek működése kapja már a hangsúlyt (jó az is nagyon fontos), hanem a sejt szintű működés. Faktorok, CD-k (cluster of differentiation), citokinek, interleukinek, tumor markerek, IC jelátviteli utak, ioncsatornák, enzimek, CML, p53, MAPKKK.... ez manapság az orvostudomány, és csak ezt követi az, amit az ember ténylegesen használ a klinikumban. Az orvosi egyetem elhiszem, hogy vonzó, de hidd el nekem, egyrészt már nekünk fiataloknak sem éri meg orvosnak lenni, legalábbis itthon semmiképp, továbbá itthon a szakmának nulla a társadalmi megbecsültsége. Örülök, ha nem köpnek arcon, amikor azt mondom, hogy orvos akarok lenni.

Szóval röviden összefoglalva akkor állj neki ennek az egésznek, ha felvet a pénz, tehát kb. multimilliomos vagy, és nem sajnálsz valami teljesen feleslegesre elbäszni (már bocsánat a kifejezésért) 6-8 évet az életedből, és akkor még a szakorvos képzésről szó sem volt.

Nem lebeszélni akarlak, de a helyedben alaposan átgondolnám ezt az egészet. Kívülről biztos érdekesnek tűnik az orvosi egyetem, de nem igazán olyan, mint amilyennek anno gimnazista koromban képzeltem. Sokkal többet kell tanulni, mint amit valaha is gondoltam volna, és valljuk be azért egy negyven éves agya már nem olyan fogékony, mint egy húsz évesé. És első 2 évben rém unalmas dolgokat kell tanulni, aminek elsőre úgy tűnik, köze nincs a gyógyításhoz. Persze van, csak mire rájön az ember addigra már végigszenvedte magát ezeken a tárgyakon, de akkor mikor meg kell tanulni.... Még egyszer biztos nem csinálnám végig.

Nagyon sok lemondással jár az orvosi egyetem, kevés a szabadidő, sok a stressz, nem biztos, hogy ezt a családod (inkább a feleséged) bírná. Normális munkát lehetetlen végezni mellette, aki mégis dolgozik (ez általában diákmunka, kis pénzek, olyat nem ismerek aki el tudná magát saját fizetésből tartani orvosi mellett), annak a teljesítménye általában jóval gyengébb. Azt is nehéz lehet elviselni, ha az embert tőle 10-20 évvel fiatalabb gyakorlatvezérek szívatják, szemétkednek egy-egy demón. Nagyon szép szakma tényleg, nekem ez volt életem álma, de 40 évesen én már biztos nem vágnék bele. Én csak két évet csúsztam, és így is 27 leszek, mire diplomám lesz, és akkor még x év a szakvizsgáig. Ráadásul szinte mindannyian eljutunk oda egyszer, hogy mennyire abbahagynánk az egészet, vagy bárcsak valami könnyebbet választottam volna, de nyilván az 4-5 év után normális ember inkább végigcsinálja már a hátralévő kis időt,akinek viszont van más lehetősége, szakmája, az könnyebben feladja, kilép.

Írnék szívesen az előnyeiről meg a szép oldaláról az orvosi egyetemnek, de 5 év után már én is nagyon belefásultam, és alig várom a végét, hogy végre tényleg azt csinálhassam ami érdekel. Nem lebeszélni akarlak, de úgy gondolom, ha ez nem életed nagy álma, nem minden vágyad, hogy orvos lehess, hanem csak azért csinálnád, mert tanulni vágysz, akkor inkább ne. Mert sok olyan pillanat van, amikor elege van az embernek mindenből, legszívesebben befejezné, és ha nem elég erős az elhivatottság, akkor nem fog menni.

Azért amiket a 12:46-os válaszoló ír, elég durva. Jó első 2 évnek tényleg nem sok köze van a klinikumhoz, de harmad évtől érdekesebb a tananyag, szinte csak klinikai tárgyak vannak. Inkább csak nehéz kibírni ezt a 2 alapozó évet, egyrészt sokan itt csúsznak egy évet, illetve van 1-2 ember, aki ilyenkor gondolja meg magát, hogy ő mégsem akar annyira orvos lenni. Nem tudom hanyad éves lehet az előző válaszoló, de megdöbbentő amit ír. Azért nem ez az általános hozzáállás hálistennek, legtöbben szeretjük amit csinálunk. És nem igaz, hogy nem éri meg, mert nagyon is megéri, beteg embereket meggyógyítani, életeket menteni igenis megéri. Nem tudok ennél szebb hivatást elképzelni, aki pedig már egyetem alatt ezt gondolja az egészről, el tudom képzelni milyen orvos lesz belőle.

Ha tényleg ez az amire vágysz, akkor hajrá, lehet később megbánod, hogy elszalasztottad a lehetőséget, hogy valóra váltsd az álmod, és kitartást hozzá, mert arra szükség van bőven :)

Kedves előző, harmadéves vagyok, és magával a tananyaggal ki vagyok békülve, és szeretem amit tanulok. Azt, hogy nem érdemes orvosnak menni, a következők miatt írtam, egyrészt Magyarországon normális ember nem kezd el dolgozni, MERT nem azért szenvedtem hat évet, az egyik legkeményebb egyetemen, hogy alamizsnát adjanak fizetés helyett. Én nem vagyok/leszek hajlandó hálapénzt elfogadni, viszont családot, kertes házat jó életet szeretnék. Ez a magyar orvosi fizetésből lehetetlen, kivéve ha az ember nem játszik becsületesen (hálapénz, egy időben három helyen dolgozik egyszerre papíron stb.), ezt az én gyomrom nem veszi be. Továbbá elegem van a magyar emberek "minden orvos pénzéhes hozzá nem értó disznó mentalitásából" nem azért járok egyetemre, hogy erkölcsileg és szakmailag alaptalanul kritizáljanak, a kedves magyar betegek, akkor gyógyítsák meg magukat, mert én nem fogom.

"És nem igaz, hogy nem éri meg, mert nagyon is megéri, beteg embereket meggyógyítani, életeket menteni igenis megéri."

Irigylem a kis naiv idealista életszemléletedet. Igen szép dolog az életmentés, csak baromira nem lehet belőle megélni, hálából nekem nem lesz vacsora.... vagy neked talán lesz kedves előző (gúnyos mosoly). Őszintén szólva azzal a ténnyel, hogy megmentettem X életet kitörölhetem. Akkor inkább mentek életeket olyan helyen, ahol ezt meg is fizetik, NORMÁLIS FIZETÉSSEL, és nem a szerencsétlen betegből facsarja ki az orvos az utolsó fillérjeit... Magyarország orvosi szempontból szerintem élhetetlen, ráadásul a mostani érettségizők már röghöz lesznek kötve, szóval még el sem tudnak menni.

Én egy dolgot tudok. Amint kézhez kapom a diplomát repülök el innen olyan helyre, ahol emberszámba vesznek, normális fizetést adnak, a betegben fel sem merül az, hogy hálapénzt adjon, viszont megbecsül engem, mint szakembert, és nem az ellenséget látja bennem ellentétben Magyarországgal.

"Nem tudok ennél szebb hivatást elképzelni,"

Ez jogos.

"aki pedig már egyetem alatt ezt gondolja az egészről, el tudom képzelni milyen orvos lesz belőle."

Én is írhatnám, hogy aki 8 év alatt végzi el a 6 éves képzést, abból milyen hozzánemértő szakember lesz, de nem írom, mert valószínűleg alaptalan lenne. Ezért légyszíves te se ítélkezzél úgy, hogy nem ismersz! Magyarországon most még húsz évesen sem éri meg elkezdeni az orvosit, mert nem térül meg a befektetett munka, sem anyagilag, sem erkölcsileg. 40 évesen ez pedig határozottan igaz. Ezt a véleményemet továbbra is fent tartom.