Mennyire nehéz az orvosi egyetem?
1. Nem szeretnék a pénztárcádban turkálni, de ugye tudod, hogy ha a jogot államin végezted, akkor a második diplomád mindenképpen fizetős. Az orvosi pedig kb. 950 ezer forint félévente.
2. Szerintem nem érdemes csak azért nekikezdeni, mert úgy gondolod, hogy ezzel el lehet helyezkedni, de egyébként nem érdekel/más motivációd nincs.
Az egyetemről pedig:
Nehéz. Nagyon nehéz:) Sok lemondással, szenvedéssel jár.
De ált. azok nem tudják teljesíteni a követelményeket (vagy csak nagyon nagyon nehezen, több év csúszással), akiket igazából annyira nem érdekel, csak külső okok miatt mentek orvosira. Pl. anyuci szeretett volna egy dokit a családba, vagy épp nem tudott magával mit kezdeni, és gondolta megpróbálja az orvosit. Sajnos nem egy ilyen évfolyamtáram van (illetve volt...), és hát egytől-egyig csúsznak.
Rengeteg a tananyag, és hát bizony nem is egyszerű. Elég sok óra van, a gyakorlatok kötelezőek, az előadások egy részére is kötelező bejárni (de legalábbis ajánlott). Így az embernek alapból kevés szabadideje marad, de ugye abban a maradék szabadidőben is muszáj tanulni.
(Összehasonlításképp: Corvinuson tanuló harmadéves ismerősömnek heti 24 órája van, nekem 38. - 45 perces órákkal számolva).
De ezek ellenére nem szeretem, mikor azt mondják, hogy "az orvosisoknak éjjel-nappal tanulni kell, semmire nincs idejük", mert ez nem igaz. Persze függ a képességektől is, hiszen vkinek jóval több tanulás kell ahhoz, hogy sikerüljenek a vizsgái, mint másnak.
De alapvetően ha az ember normálisan beosztja az idejét, akkor marad ideje a bulizásra, a családjára, a barátaira, sportra stb.-re.
De lényegesen kevesebb, mint mondjuk néhány más szakon.
Nem egyszer van, hogy egy-egy programot le kell mondani a tanulás miatt.
Ezek mellett igazából a lelki terhelés az, ami baromi nagy. Ugye írtam, hogy egy félév igen csak húzós összeg. Szóval nem nagyon ajánlott kicsúszni a támogatott félévekből.
Viszont keresztféléves kurzusok nincsenek, és a modulbeosztás miatt gyakorlatilag ha egy fő tárggyal csúszol, akkor alapból 1 év mínusz.
És ez bizony eléggé nyomasztó tud lenni.
A bukási arány is elég "jó", nálunk főleg másod és harmadévben szórják meg az embereket.
Sajnos nem egy olyan évfolyamtársam van, aki vizsgaidőszakban nyugtatókkal alszik.
És ugye még ott van az, hogy nem elég az elméletet bírni, a gyakorlatot is kell. Látvány, szagok, betegek stb.
bár ezzel a többségnek nincs gondja egyébként:)
Mindezek ellenére én imádom. Soha, egyetlen egy pillanatra sem bántam meg, hogy ezt választottam. Ha most kellene döntenem, ugyanígy döntenék.
Nekem legalább annyi (de inkább sokkal több) örömet nyújt az egyetem, mint amennyi nehézséget és szenvedést.
Viszont hogy később mi lesz, azt nem tudom. Úgy indultam neki az egyetemnek (meg a jelentkezők 90%-a), hogy akkor is itt fogok dolgozni, ha nem fizetnek meg rendesen.
De ahogy az ember "öregszik" és hullik le a tojáshéj a seggéről, rájön, hogy sajnos egy idő után igen is baromira számít a pénz.
Már úgy vagyok vele, hogy hatodév végére szeretnék legalább egy nyelven nagyon jól beszélni, és ha nem változik a jelenlegi helyzet, akkor kimegyek külföldre, ha nem is örökre, de legalább vmennyi pénzt gyűjteni.
Bocs a kisregényért, remélem hasznos lesz.
Szia!
Köszönöm a kisregényt :) Örültem neki, mert legalább bővebben fejtetted ki az álláspontodat. Nos szerencsére van 12 félév állami támogatásom, pont olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy az új felsőoktatási törvény ezt megadta még :)
Az érdeklődés és hivatástudat: csak annyit tudok, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni (érdekel még a pszichológia szak is.. ez is egyféle gyógyítása az embereknek.. de az a szakma is sajnos eléggé túlképzett, csakúgy mint a jog.. és kétszer ugyanabba a ... nem akarok lépni )
Az orvosi diplomával lehetnék pszichiáter talán.. bár tudom e szakma nem épp a legkedveltebb az orvosok körében, legalábbis ahogy olvastam... vagy jogi diplomával a zsebemben talán ig.ügyi orvosszakértő...még nem tudom. Bár mindkettő megoldás rengeteg tanulást igényel, és sok évet vesz el, de legalább keresett szakma ahol biztos lenne állásom nyugdíjas koromig. Akár itthon, akár külföldön és ez nagyon fontos szempont... bár ugye most bevezetik a röghöz kötést. Kifejezetten orvos sosem akartam lenni...főképp sebész nem,tehát ilyen irányú álmaim sosem voltak. Egy ésszerű kompromisszumot szeretnék, egy olyan szakmát ami érdeklődési körömben van még, és meg is lehet belőle élni. A heti 38 óra tényleg sok, főleg ha hozzá veszem, hogy vállalkozóként hogy megélhessek valamilyen szinten dolgoznom is kell mellette majd. Így viszont baromi sok a heti 38 óra.. és igen vigyázni kell hogy ne csússzak ki a támogatási időből, mert az új szabályozás alapján ha nem tudom elvégezni (és ktg-térítéssel tuti nem) akkor vissza kell fizetnem a képzés költségét.. Hát így tényleg nagyon megfontolandó. A stressz és az erős szórás a jogon is megvolt, de gyanítom azért a kettő egyetem között nehézségi fokban.. hát valószínű igencsak az orvosi felé billen a mérleg foka.
Szóval köszönöm a véleményedet, igen hasznos volt.
Hát orvosi mellett nem nagyon fogsz tudni dolgozni, arra azért készülj fel. Az órarendedet nem te variálod, mint a legtöbb szakon. Tudtommal az összes orvosin (de nálunk tuti) kisebb csoportokra vannak bontva az emberek, és a gyakorlatokat csak a csoportodnak megfelelően veheted fel.
Persze ha vkinek nagyon jó indoka van, akkor a dékánon keresztül esetleg el tudja intézni, hogy máshová vehesse fel...
Egyébként nem mondanám azt sem, hogy az orvosi feltétlenül nehezebb. Szerintem ez azért erősen függ az érdeklődéstől.Orvosin pl. elég jól teljesítek, de jogon az első zh-nál meghalnék. Bnőm jogon tanul, így vmennyire belelátok abba is. Tömény és semmi érdekeset nem látok benne. Olyat pedig nem tudok megtanulni, ami nem érdekel.
Meg azért náluk (ELTÉ-s) olyan szintű szo.patás megy, hogy az vmi kegyetlen. Nekik sem egyszerűbb.
Persze lehet más egyetemeken nem olyan durva, de amiket ő mesél...hát néha tényleg elcsodálkozom.
"Nos szerencsére van 12 félév állami támogatásom, pont olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy az új felsőoktatási törvény ezt megadta még :) "
Egyébként ezt hogy?
Mert én csak olyat olvastam, hogy ha vki 2005 előtt kezdett el egy szakot, de nem fejezte be és feltehetőleg nem is fogja, akkor az nem vonódik le a támogatott féléveiből.
"A szabályozás értelmében, mivel az államis félévek alatt illetve végén nem volt meg az abszolutóriumom, így úgy veszik az egészet, mintha fel sem használtam volna őket."
Ha valóban jogász vagy, tedd meg kérlek hogy lehivatkozod ezt az állítást egy paragrafussal, mert én nem is hallottam még erről a lehetőségről. Fontos lenne köszi!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!