Miért nem hagyják, hogy szabadon éljen az ember?

Kedves előző válaszoló, minden elismerésem. Valóban szelektálási folyamat, csak éppen itt dől el, ki lesz a nyomorult konformista, aki bármilyen hatalom előtt fejet hajt, és szó nélkül követ minden szabályt, és ki lesz az, aki önállóan is végiggondol mindent, ne adj' isten, önálló elvrendszerrel rendelkezik. Az, hogy valaki egy alkalmazkodó féreg nem azt jelenti, hogy benőtt a feje lágya, sőt. És az ilyen emberek szaporodnak a leginkább.

Kedves kérdező, tudom, mit érzel. Számomra az segít, hogy reménykedem, azzal foglalkozhatok majd, amivel szeretnék, akkor is valahol független téren, és emellett próbálom a saját ízlésemnek és felfogásomnak megfelelő módokon foglalkozni azokkal a dolgokkal, melyeket szeretek. Nyilván Neked kell átlátnod, mit tehetsz azért, hogy valahol oldódjon a feszültség, de ne ess át a ló túloldalára vagy árts magadnak bármilyen téren.

*próbálok

Elnézést.

Első válaszoló vagyok

Második válaszoló, pontosan így vagyok én is ezzel, a lényeg hogy azt csináld amit szeretnél. Általában azok élik le az életüket egy irodában, akik későn jönnek rá hogy mit akarnak, vagy lusták voltak, vagy nem is jönnek rá. Ez ha elmarad az első 18-25 évben, onnan elég nehéz felhozni. Bár megvallom még én is az érettségi előtt állok, de tudom mit szeretnék, pedig nem biztos hogy sikerülni fog bejutni oda ahova szeretnék, és több időbe fog telni, de MUSZÁJ mert máshogy nem tudom elképzelni magam. Az a gond hogy a kérdező tudatába már berögzült, bár nem tudom hány éves, hátha meggondolja magát. A lényeg hogy inkább próbáld kihozni magadból a maximumot amíg lehet, és utána lesz időd gondolkodni hogy mit kezdj az életeddel, és akkor legalább azt csinálhatod amit szeretnél.

Szóval visszatérve a tárgyhoz, manapság az iskolákban inkább marhát csinálnak a majomból, mint értelmesen gondolkodó lényt. Nyilván ez a médiából áramló sz*rságnak is köszönhető. De ez még mindig nem a téma. Szóval: Igen, át kell mennie az embernek ezeken, és lehetőleg intelligensen kiszűrni, amit fontosnak vagy értékesnek vél. Nyilván, érettségiken és dolgozatokban nem (feltétlen) ezeket fogják megkérdezni. De azt ne felejtsd el, hogy nem csak ez az út létezik. Megteheted, hogy rövidebb képzésekre mész, vagy ha szimplán a szabadságra törekszel, valamiféle pitiáner munkát vállalsz el, vagy akár szakmunkát: olyasmit, ami nem folyik bele túlságosan a magánszférádba, és nem jár túl sok felelősséggel. Ha pedig a tanulás a cél, esetleg olyan állás, melyhez egyetem szükségeltetik, akkor ott is nagyobb szabadságot élvezel, mint egy általános vagy középiskolában, akár külföldre is kimehetsz etc.

A lényeg: Nem csak ez az egy út járható. Neked kell eldöntened, mi az, ami érdekel, amivel foglalkoznál, és mi az, ami a legkevésbé tenne tönkre.