Miért kell a diplomához nyelvvizsga?

a bölcsészt azért dobtam be, mert erős tapasztalat, hogy az ő köreikben ennyire jellemző ez a fajta "vitastílus", melyben minden másról nagy hévvel beszélünk, épp csak a lényeget nem vagyunk hajlandóak meglátni, vagy épp meghallgatni, amikor a másik esetleg abba az irányba próbálná terelni a dolgot. Szóval nálam ez már egy reflex, ha ilyen emberkével hozz össze a sors, akkor csípőből megkérdezem tőle.

A másik meg, ami tipikusan "bölcsészes", a belinkelt oldalon a bolognai rendszer belekeverése a dologba, aminek ugyan az égvilágon semmi köze nincs a dologhoz (a régi rendszerben ugyanúgy kellett a nyelvvizsga a diplomához), de mivel olyan jól hangzik, meg menő szidni, ezért mindenhova belekeverik, amihez köze sincs...

Pedig ha a lényeget fognátok meg, akkor még igazatok is lenne, csak annyira ostobán jöttök ezzel a "nem kell nyelvtudás" mantrával, hogy az egészet komolytalanná teszitek, és sajna ezért nem jut el a közbeszéd az értelmes részéhez a dolognak, amiben egyébként még jogos is lenne...

De akkor teszek még egy bágyadt kísérletet, hátha sikerül megértetni veled a dolog lényegét.

Azzal érvelni, hogy de vannak munkahelyek, ahova nem is kell nyelvtudás, tehát miért kell a diplomához elvárni a nyelvtudást - kifejezetten ostoba és komolytalan érv. És iszonyatosan kontraproduktív.

Azért is, mert az egyetemen tanult tárgyak, amikből dettó elvárják, hogy vizsgázzál, azokra ez ugyanígy igaz, sőt még jobban, gyakorlatilag mindegyikre elmondható, hogy vannak munkahelyek, ahova az adott diplomával elhelyezkedhetsz, de ahova ezek a tárgyak pont nem kellenek. Akkor pont ugyanezen elven ezekből sem kéne vizsgázni?

Dehogynem, mert az egyetemen nem Mari néni vidéki kis könyvelőjének van külön szakja, hogy csak oda képezzenek betanított munkásokat, és csak azt tanítsák, ami csak oda kell, hanem pl. pénzügy és számvitel szak van, aminek az a célja, hogy azt elvégezve az ember a Mari néninél is boldoguljon, vagy önálló vállakozásban is, vagy akár egy nemzetközi multinál is, ahova ő, mint a végzettségének megfelelő szakember kerül (és pl. nem feltétlen csak könyvelőként), ott helyt tudjon állni. Ezért el van tőle várva egy csomó dolgonak az ismerete, ilyen fajta könyvitel, olyan fajta jogi környezetek, Eus jog, gazdasági cuccok, csomó minden, amiből aztán kb. ha 20%át használja a későbbi munkahelyén, abban fog majd jobban elmélyülni, utánanézni, de hogy melyik 20%ot fogja használni, azt nem lehet előre tudni. És a nyelvtudás is pont ilyen, van, ahol nem kérik, de mivel rengeteg helyen a munkához, a munkavégzéshez is kell, ezért ugyanúgy "szakmai", mint mondjuk egy analízis akármennyiedik féléve, és arra is elég nagy összegben fogadnék, hogy ha végignéznénk az összes emberkét, aki pénzügy-számvitel diplomával végzettségének megfelelő helyen helyezkedett el (azok meg végképp, akik nem), akkor durván többen vették hasznát egy angol nyelvtudásnak, mint annak, hogy tudnak többváltozós integrálokat végezni.

És azért is nagyon szomorú és csúfos ez a fajta "minek a nyelvtudás a diplomához" hozzáállás, mert a másik részében meg igazatok lenne, hogy viszont az idegen nyelv tanítása nagyon rossz állapotban van itthon, és hogy mind egyetemen több lehetőséget kéne teremteni erre, mind akár a nyelvvizsgák díját lehetne valami emberi szintre hozni, akár úgy, hogy adott nyelvből egyetemistáknak ingyenes. Ezek teljesen értelmes dolgok lennének, amikkről értelmesen lehetne vitatkozni, és csomó ember mögé állna, mert valós probléma.

Csak ti ostobák bedobjátok ezt a "minek a nyelvtudás" baromságot, ami annyira komolytalan, hogy ezen akad ki minden értelmesebb egyed, és innentől kezdve ezen megy a vita. Magyarán magatok terelitek el a szót ezzel a marhasággal pont a lényegről, és tesztek keresztbe annak, hogy értelmesen lehessen beszélni a nyelvoktatás szükséges javításáról - mert bár, mint a korábbi példa mutatta, egyáltalán nem lehetetlen egyetemen megtanulni egy nyelvet, de nem is egyszerű feladat az adott lehetőségek mellett.

Ezért is írtam az elején, amit, érdemes lenne ezt átgondolni, és a hülyeségeket mellőzni, a lényegről beszélni.