Miért kell a diplomához nyelvvizsga?

Az, hogy alkalmazzák-e nyelvtudás nélkül, az már az ő és a munkáltató magánügye. Főleg, hogy a munkáltatókat rohadtul nem érdekli a nyelvvizsga, őket az érdekli, hogy beszél-e vagy sem. És mint tudjuk, a kettő nem feltétlenül fedi egymást.

Lehet, hogy illene beszélni nyelvet, meg megtanulni egyet diplomáig, de gondolkodjál már el egy kicsit, mivel rosszabb szakember, az, aki a saját szakát tökéletesen elvégezte, van egy ötös diplomája, csak épp nincs papírja arról, hogy ő nyelvet beszél? Mikor a nyelvvizsgának a szakmai tudásához semmi köze? Egy pénzügy-számviteles mitől tud kevésbé mondjuk könyvelni egy magyar cégnél, ha nem beszél németül? Egy szociális munkás mitől ért kevésbé a fogyatékosokhoz, ha nem beszél mondjuk angolul? És tegyük még azt hozzá, hogy itt nem is arról van szó, hogy beszél-e vagy sem, hanem arról, hogy le tud-e nyelvvizsgázni vagy sem, mert tudjuk jól, hogy itt képesek olyanokat is megbuktatni a nyelvvizsgán, akik épp az adott nyelv országából jöttek haza és akár évekig is ott végezték a munkájukat azon a nyelven.

Először, hogy mivel lehet segíteni. Nekem idegen nyelvek tanulásában az adott nyelven való olvasás nagyon sokat segített, mert ott magától berögzülnek a kifejezések, szerkezetek, a nyelv "dallama". Pl. én a Harry Pottert olvastam angolul, meg Agatha Christie-t, kezdetben nehézkes, az ember csomó szót kinéz a szótárból, aztán egyre gördüléékenyebben megy. Ha szereted a képregényeket, és hozzá tudsz jutni jó andol képregényekhez, akkor nekem azok is angyon sokat segítettek (az interneten található angolra fordított pl. japán képregényekkel viszont vigyázni kell, mert vannak, amiket olyan emberkék fordítottak, akik maguk is csak törték a nyelvet). Angol nyelvi klubokat is lehet keresni a szóbeli rész gyakorlásához.

A másik meg, hogy miért kell a diplomához nyelvvizsga.

Azért, mert egy megfelelő idegen nyelvi szint az egy nagyon gyakran szükséges plusz az olyan állásoknál, amikhez diploma kell, és ez egy igazolás, hogy te ezzel bírsz - pont úgy, ahogyan a többi egyetemi tárgyadból is kell vizsgáznod, hogy igazold, rendlekezel a szükséges tudással az adott dologból, anélkül nem kapsz diplomát. A nyelvvel is ugyanígy van, az is pont ugyanolyan készség, ami ahhoz, hogy te valóban tudd művelni az adott szakmádat, jó eséllyel előjöhet, sokkal jobb eséllyel, mint csomó olyan tárgy az egyetemen, amiből vizsgáznod kell, de úgysem fogod soha használni. Mert a munkahelyeden az egyetemen tanultaknak csak egy részét fogod használni, és egy másik részét (várhatóan a nagyobbat), ott kell majd megtanulnod, például idegennyelvű szakirodalomból, külföldi kollegákkal való egyeztetéssel, stb. És ehhez még kutatónak sem kell lenni, csak szimplán ahhoz, hogy képezd magad, gyakran kell a nyelv. Ha meg kutató irányba mennél, akkor meg még hatványozottabban.

A másik meg tényleg az, hogy manapság a nyelvtudás a munkahelyeken is alap, ami nélkül csomó helyen köszönik szépen, de ennyi. És ez pedig nem csak az illető magánügye, ahogy a szülői szervezet beállítja, mert a képzésébe az állam nem kevés pénzt fektetett, hogy legyen a gazdaságban megfelelő mennyiségű szakember - na de olyannal ő semmire sem megy, aki aztán nem tud elhelyezkedni, tehát az számára felesleges pénzszórás lenne. Ezért egy jogos és logius elvárás, hogy ha a nyelvtudás egy elvárt minimum a diplomásokat foglalkoztató állásoknál általában, akkor ha már fizeti neked a képzést, teljesítsd is ezt az elvárást, azt pedig úgy tudja csak motiválni, hogy addig nem kapsz diplomát, amíg nem igazolod, hogy te bírsz megfelelő szinten pl. angolul.

"Lehet, hogy illene beszélni nyelvet, meg megtanulni egyet diplomáig, de gondolkodjál már el egy kicsit, mivel rosszabb szakember, az, aki a saját szakát tökéletesen elvégezte, van egy ötös diplomája, csak épp nincs papírja arról, hogy ő nyelvet beszél?"

akkor tök ugyanilyen logika alapján miért lenne rosszabb szakember attól, hogy éppen nincs papírja róla, hogy az XY tárgyat ő tudja (értsd: levizsgázott belőle, esetleg szigorlatozott is)? Az egyetemen szakembereket képeznének, nem betanított munkásokat, így az önmaguk képzéséhe, meg a várható munkájukhoz is a nyelvi ismeretek legalább annyira fontosak lehetnek, mint az egyes egyetemi tárgyak. Akkor pedig valahogy igazolni kell, hogy tényleg megvan a megfelelő szintű tudás ebből is.

Azon lehet vitatkozni, hogy az itthoni nyelvvizsgák mennyire megfelelő szintmérők, vagy hogy a diákok számára több lehetőséget kéne biztosítani a nyelvtanulásra meg hogy pl. ingyenessé tenni az első nyelvvizsgát. Ilyenekről lehet értelmesen vitatkozni, és még csomó mindenben igazat is fogok adni. Ezekkel kapcsolatban valóban csomó minden ellen lehet tiltakozni.

De arról, hogy miért kell a nyelvtudás, és miért kell annak meglétét valamilyen szabvánmyosított módon igazolni, az komolytalan.

" Mikor a nyelvvizsgának a szakmai tudásához semmi köze?"

A nyelvtudásnak van elég sok köze a szakmaisághoz. Tehát ugyanúgy egy sikeres vizsgával kell igazolni a megfelelő tudást, ahhoz, hogy téged elismerjenek szakembernek a területeden (tehát hogy diplomát kaphass), mint más tárgyakból.

" Egy pénzügy-számviteles mitől tud kevésbé mondjuk könyvelni egy magyar cégnél, ha nem beszél németül?"

Pl. unokatestvérem pont azt hiszem ilyen BSc-vel dolgozik könyvelő cégnél. Magyarnál. Ellenben az ügyfelek egy része külföldi. Velük meg angolul beszél. Pl. ezért. Vagy ha ő menne el egy nemzetközi céghez itthon, akkor is jó eséllyel szüksége lehet rá.

" Egy szociális munkás mitől ért kevésbé a fogyatékosokhoz, ha nem beszél mondjuk angolul"

Mert pl. képes tanulmányokat, tudományos cikkeket olvasni a témájával kapcsolatban, újakat tanulni, magát képezni? Képes esetleg külföldiekkel felvenni a kapcsolatot, akár valamilyen pályázat, akár valamilyen közös projekt kapcsán? Ilyesmik pl?

Vagy vegyük pl. azt, hogy a kérdező azt írta, hogy a földrajzosokkal lett volna közös nyelvóra, tehát felteszem TTK-s. No én is. És tapaztalatból mondom, hogy már BSc-n is határozottan jól jött az angol, de MSc-t már igencsak nehezen végeztem volna el nélküle, max átalibizve lényegében. Durván többet olvasok angolul, mint magyarul, szinte minden szakmai cucc angolul van (kivéve ami oroszul vagy németül, hál' istennek a többség megvan angolul, de szívtam már vele, hogy valami csak németül volt meg).

Jó, akkor a lovári, meg az eszperantó miért felel meg? Attól aztán szakmaibb lesz az ember, fú ha. Sőt, akkor mondjuk miért jó nekik az orosz, meg a spanyol, vagy az görög, mikor mondjuk lehet, hogy az ő szakterületén baromira nincs is anyag ezeken a nyelveken meg mondjuk a cégnek német kapcsolatai vannak, ő meg nyelvvizsgázott lengyelből, akkor fel tudja venni velük a kapcsolatot? Erre is tartanak embert.

Vagy például az Országos Cigánymisszió Evangélikus Pünkösdi Közösségénél, Tunyogmatolcs községben szerinted mikor fog felmerülni valaha is, hogy akkor neki most franciául kéne beszélni? Vagy a kisvárosi ruhaüzlet könyvelői feladatainak ellátása közben szerinted hol veszi mondjuk hasznát a spanyol nyelvvizsgájának? Ha mindenből, amit oktatnak le tud maradéktalanul vizsgázni miért nem kap diplomát? Miért jobb szakmailag az, aki átbukdácsolta az összes vizsgáját de meg tudja libbenteni a középfokú cseh nyelvvizsgáját? Esetleg a lovárit ugye a maga hatalmas szókincsével.

mer' a te tesód például ott dolgozik és.. és van egy csomó hely, ahol semmi szükség a nyelvekre, örömmel vennék, ha odamenne dolgozni valaki aki egy kukkot sem beszél, csakhogy nincs rá lehetősége, mert bocsika, nem adták oda neki a diplomáját.

Végül is, teljesen valószínűnek tűnik, ha középiskolában szar volt a nyelvoktatás és nem tudott lenyelvvizsgázni, akkor majd elmegy darabonként 60-70 ezerért mint egyetemista a 0 bevételéből nyelvtanfolyamra, vagy majd munkanélküliként lesz rá pénze, mert ugye ki veszi fel, hát nem is adják ki a diplomáját.

SZAR a nyelvoktatás. A középiskolák még mindig tele vannak valaha volt orosztanárokkal, akiket átképeztek angol meg német tanárnak, és semmire nem haladnak a csoportjaikkal. Nekem azért van nyelvvizsgám, mert a négyből két évig kifogtuk az egyetlen normális tanárt az iskolából. Előtte általánosban 8 teljes évig tanultuk a nyelvet, de semmire nem haladtunk, kb. három könyvet vettünk át és mindig csak ugyanazt ismételtük. Olyat pl. hogy feltételes mód, meg ilyenek, amik egy középfokon alap dolgok, soha nem is hallottam, nyolc teljes év alatt. Ezután megint kaptunk egy béna tanárt akivel szintén nem haladtunk sehova, de szerencsére elment GYES-re így kaptunk egy normálisat és egy-két ember kivételével mindenki lenyelvvizsgázott. Ha maradunk az elsővel, akkor nem tudtunk volna nyelvvizsgázni, mint mondjuk a másik osztály, ahol végig vitte őket egy alkalmatlan tanár.

És ha a szegény magyar állam, ami annyit öl a képzésbe, azért csinálja ezt, hogy ne legyen felesleges, akkor az nem felesleges, hogy fizeti, hogy mindenki elvégezze, csak aztán nem ad nekik semmiféle papírt? Az nem felesleges?

Utolsó: Az előtted szóló is írta, hogy pont a szar oktatás miatt kellene hőbörögni. Mert az tényleg az, és tényleg változtatni kellene.

Jobb nyelvoktatás, olcsóbb (vagy akár ingyenes) vizsgalehetőség stb.

De azon kár vitázni, hogy a nyelv felesleges-e vagy sem, mert nem az.

Egy teljesen elvárható dolog, ami igen is fontos.

Csak a megfelelő feltételeket kellene megteremteni a dologhoz. De ezt az előtted szóló sem vitatta.

"Jó, akkor a lovári, meg az eszperantó miért felel meg?"

a legtöbb helyen nem is fogadják el ezeket diplomához, csak olyat, amilyen nyelven szakirodalom is van (vagy van olyan hely is, ahol ki van kötve, hogy az egyiknek angolnak kell lennie), pont azért, mert haszna nincs, viszont csak a nyelvvizsgáért csmóan megcsinálták.

"Vagy a kisvárosi ruhaüzlet könyvelői feladatainak ellátása közben szerinted hol veszi mondjuk hasznát a spanyol nyelvvizsgájának?"

ezzel csak az a gond, hogy az illető nem 'kisvárosi ruhaüzlet könyvelői' szakot végzett, hanem pl. pénzügy szakot, szóval egy olyan szakot, aminek célkitűzése az, hogy te akár egy kisvárosi ruhaüzletben vagy könyvelő (ahogy nem leszel, hiszen egy kisvárosi ruhaüzletnek nincs csak neki dolgozó könyvelője, hanem egy külsős könyvelőhöz megy, akinek meg ugye több ügyfele is van, köztük akár olyan is lehet, ahova kell angol), akár egy nemzetközi cégnél is képes legyél dolgozni - és az államnak is ez a célja, amikor fizeti neked a taníttatásodat. Ha épp olyan helre jutottál, ahol nincs nyelvre szükséged, akkor ez van, de simán kerülhetsz olyan helyre is, ahova meg kell - illetve oda csak úgy kerülhetsz, ha tudsz is nyelvet, ugye.

És akkor ilyen alapon semmilyen tantárgyat nem kéne tanítani egyetemen, hiszen a többségét valószínűleg úgyse fogod használni a valós életben - csak, hogy melyiket fogod mégis, azt ugye nem tudjuk előre.

Tehát ez több szempontból is egy meglehetősen ostoba érv a nyelvtudás elvárása ellen.

"Végül is, teljesen valószínűnek tűnik, ha középiskolában szar volt a nyelvoktatás és nem tudott lenyelvvizsgázni, akkor majd elmegy darabonként 60-70 ezerért mint egyetemista a 0 bevételéből nyelvtanfolyamra"

évfolyamtársam megcsinálta, és ráadásul nyelvtanfolyam nélkül. KÖzépiskolában náluk németet tanítottak, annyit tudott egyetemre menéskor angolból, amit máshonnan összeszedett, egyetemen felvett nyelvórákat, keresett magának angolul beszélő emberkéket, rengeteg angol cuccot olvasott, MSc-n már együtt hallgattuk az angol nyelven menő kurzusokat. Rohadt sok munkája volt benne, nem tagadom.

De ez továbbra is áll, hogy a nyelvoktatás színvonala és nehezen elérhetősége miatt lehet panaszkodni. A nyelvvizsga költségek matt is. Ezek valós problémák, Csak akkor ezek miatt kell sírni. Már csak azért is, mert amíg nem ezen megy a sírás, addig ezekben a valós problémákban nem is várható előrelépés, hiszen tök mellébeszélés megy - hála nektek.

A nyelvtudás elvárása ellen viszont szánalmas és röhejes sírni, amit nem lehet komolyan venni.

"Végül is, teljesen valószínűnek tűnik, ha középiskolában szar volt a nyelvoktatás és nem tudott lenyelvvizsgázni, akkor majd elmegy darabonként 60-70 ezerért mint egyetemista a 0 bevételéből nyelvtanfolyamra"

mivel az egyetem megkezdése előtt tudja mindenki, hogy majd kelleni fog egy nyelvvizsga, ezért a többség valahogyan meg is csinálja, mert értelemszerűen motiválva van. Tehát így pl. van X ember, aki nem kapja meg addig a diplomáját, amíg nincs nyelvvizsgája (de azok is iparkodni fognak, hogy meglegyen nekik, szóval ebből is még sokan össze fognak kaparni egyet), amúgy meg lenne vagy 3-4-5X vagy talán még több ember, aki úgy jönne ki az egyetemről, hogy megmukkanni nem tud idegen nyelven, és így a munkakeresési esélyei durván lecsökkennek. Tehát összesítve még bőven jól járhat ezzel az állam.

A másik meg, hogy akkor megint az van, hogy ugyanezen logika alapján miért buktatnak tárgyakból, hiszen az se biztos, hogy az adott tárgyra szüksége lesz az embernek, az államnak meg miért éri meg akkor elvesztegetni az emberekbe belefecolt pénzt?

Amúgy csak úgy mellékesen, de az érvrendszeredből jól sejtem, hogy bölcsésszel van dolgom?

Nem, távolról sem bölcsésszel van dolgod. Két TELJESEN más szakot végzővel, de szerintem ez teljesen mindegy. Ha bölcsész is lennék, mit számít? Dörzsölgetheted a tenyered, hogy attól biztos még inkább igazad van, hogy akinek más a véleménye, az bölcsész?

Igen például a csilivili jaj de jó ELTE az én egyik szakomon így oldja meg: vagy szaknyelvet tanulsz, heti másfél órában (mondjuk ez összesen 13 alkalom, feltéve, ha a tanár mindet megtartja és egy szünnap sem esik épp bele), amiből egy félév ingyenes, utána meg sok tízezer, de amihez eleve elvárják, hogy beszélj középfokon, vagy félévenként 40 ezerért mehetsz a bölcsészkarra nyelvet tanulni, igaz, már a leírásban ott van, hogy pár félévet kell ám járni, míg el jutsz a nyelvvizsga szintjére.

Nem arról van szó, hogy ennyi erővel felesleges bármilyen tárgyat tanulni mert a nagy részének úgysem veszi hasznát, nem érted? Hanem arról van szó, hogy van egy csomó hely ahová nem kell neki nyelvvizsga se nyelvtudás de azért nem tud elmenni oda dolgozni, mert nem adták oda a papírját arról, hogy egyébként elvégezte az egyetemet, mert elvégezte. Tehát ha van egy rakás hely, ahol tökéletesen el tudja látni a munkáját a szakterületén nyelvtudás nélkül, akkor azért máris sántikál az, hogy nyelvtudás nélkül nem lehet szakember. Főleg, ha azt nézzük, hogy minden fullon van azokkal, akik ezer éve szerezték meg a diplomájukat, amikor még semmilyen nyelv nem kellett hozzá, és azóta sem tanultak és ahhoz képes nagyon jó szakemberek.

(A legviccesebb az, mikor ezek, akiknek 20 éve van meg a diplomájuk azóta sem voltak továbbképzésen meg semmin, nagyképűen beböfögik egy frissen végzettnek, hogy diplomád sincs, mert nincs nyelvvizsgád.)

Ez kb. olyan, mintha valami tök mást is kérnének elvégezni, igaz, hogy ők nem oktatják, de drága pénzen szerezd már meg akárhol, ahogy tudod, különben nem adják oda a diplomádat.

Arról nem beszélve, hogy aki betöltötte a negyvenet, mikor kezdi a tanulást csak az mentesül. Azt is elég érdekesen számolták ki, mert mondjuk 2006-ban is még bőven voltak olyan felnőttek, akik még a drága jó oroszt tanulták, amiből a 70%-nak annyit ért, hogy mondóka a reggeli tornához, meg Lenin apó integet a piros kendővel. Nekik meg aztán végképp nem oktattak normálisan nyelvet, az egyetem SEM biztosítja, csak esetleg néhány jó drágán, de azért szerezze már meg, ahogy tudja.

Önkormányzatoknál, iskolák gazdasági osztályán, kémia tanárnak, tesi tanárnak, közigazgatási joggal foglalkozó jogásznak, építész mérnöknek, szenvedélybetegekkel foglalkozó szociális munkásnak és így tovább minden további nélkül megfelel nyelvtudás nélkül, kiváló szakember lehet nyelvtudás nélkül, de meg sem próbálhatja, mert nem járt külsősökhöz jó pénzért nyelvet tanulni, meg nem nyelvvizsgázgatott.

ELVÉGEZTE az egyetemet. MINDEN szakmai tárgyat megcsinált. Ha a nyelvtudás annyira fontos, hogy anélkül úgysem tudja ellátni a munkáját, akkor egyáltalán miért tudta elvégezni mondjuk summa cum laudéra? Nem ellentmondásos egy kicsit, hogy hát nyelvtudás nélkül nem tudod ám ellátni ezt a munkát, csak az egész egyetemet tudtad elvégezni nélküle?

A magyarok nem beszélnek nyelvet és ez ellen tenni kell. Ciki tényleg. De nem úgy kell tenni ellene, hogy jó nem adjuk oda a diplomádat, ha nem nyelvvizsgázol, ahogy tudsz!

Amíg a közoktatásban összesen egy-két munkafüzetet töltögetnek ki összesen, meg a 12 angol igeidőből mondjuk jó indulattal négyet tanulnak meg rendesen, a felsőoktatásban meg nem biztosítanak mindenhol rendes nyelvoktatást, addig pofátlanság ilyet kérni. Arról nem beszélve, hogy például ahhoz, hogy angolból szerezz egy rendes nyelvvizsgát egy rakás felesleges dolgot kell megtanulni, amit egyébként, ha külföldivel élőbeszédben használnál, akkor úgy nézne rád, mint egy birkára, hogy minek erőlködsz, nem is beszélünk így...

Mikor megcsináltam a nyelvvizsgát mellesleg tök jó százalékkal, akkor alig tudtam beszélni. Azóta anyanyelvi környezetben tanultam újra a nyelvet, nagyon jól beszélek, igaz, ha most elmennék nyelvvizsgát tenni akkor szinte 100%-ig biztos vagyok benne, hogy elküldenének a fenébe, mert hogy milyen kiejtésem van már, meg úgy beszélem a nyelvet, ahogy Amerikában beszélik (nem nem a csövesek között) nem úgy, ahogy a nyelvvizsga felkészítő oktatja. Ez mondjuk mindegy, mert már előtte meg lett a papírom, de szerinted melyik tudásom lett volna hasznosabb az idegennyelvű szakirodalom tanulmányozásához?

Persze, mérni kell valahogy a tudást, és nincs is azzal baj, hogy ezt nyelvvizsgával mérjük, meg igenis beszéljen egész Magyarország nyelveket, de egyik az, hogy a feltételek nem adottak. A másik meg az, hogy ha a diplomát egy "külsős dolog elvégzéséhez" kötik, aminek a feltételeit normálisan sehol nem biztosítják, akkor legyen bemeneti feltétel, ne kimeneti. Akkor kész kiszűrték, aki alkalmatlan ne is járjon oda éveket, ha annyira kell a szaknyelv, ahogy mondod, hogy anélkül nem tudja ellátni majd a feladatát a jövőbeli munkahelyén, akkor biztos el sem tudja végezni, mert olyan nagyon jelen van a képzésben is ugyebár(sic!), hiszen, ha később se megy semmire nélküle, akkor közben, hogy sikerülne?

Eszperantóul meg "szakirodalom", bármilyen szakon? Na ne röhögtess már.

Az egész kb. olyan, mint mikor bedobták, hogy mi lenne, ha kötelező lenne az óvoda 3 éves kortól. Ja, hogy a kölykök negyedének sincs elég hely? Arra nem gondol senki..

Itt se azzal lenne baj, hogy beszéljünk nyelvet, meg fontos, de nincsenek meg hozzá a feltételek, mint általában csak kitalálták, hogy na legyen ez így, aztán onnantól kezdve, csak a homokba dugja mindenki a fejét, hogy majdcsak magától megteremtődnek a feltételek, ha meg nem, hát akkor izé..