Közgazdaságtanban melyek a bérezési módszerek?

Elég merész a kérdés, elsőéves közgazdásznak tanulok, de ami elsőre beugrott:

-időarányos bérezés: a munkával töltött idő után fizetnek valakinek bért, ez olyan helyen jellemző, ahol nem mérhető pontosan az, hogy ki mennyi munkát végzett el. (ilyen lehet például az, hogy a tanárnak hány órája van, igazából nem lehet teljesen objektíven ítélni minőség alapján, mert máshogy tanít egy biológia és egy közgazdaságtan tanár, máshogy állnak hozzá a diákok, mindig eltérő a diákok összetétele, stb.)

-teljesítményarányos bérezés: a munka mennyiségét (és esetlegesen minőségét) értékelik úgy, hogy minél többet (és jobban) dolgozol, az alapján kapod a fizetést. Ilyen például, hogyha egy varroda így működne, akkor neked nem érdeked, hogy ellassúzd a munkát és 2 óra alatt varrj össze egy farmert, hanem minél gyorsabban és jobban, mert úgy te is több pénzt kapsz, a vállalatnak is jó. :)

Természetesen ezeket még tovább lehet bontani, ezek a fő csoportosítási szempontok. Attól is függ, hogy milyen tárgyhoz kell, gazdasági környezethez/alapismerethez ez bőven elég. Közgazdaságtanhoz ugye ez egy alcsoport, mert elsődlegesen úgy csoportosítjuk, hogy munkával szerzett jövedelem (bér: W), nem munkával szerzett jövedelem (kamatjövedelem: j, vállalati profit: pi, transzferált jövedelem: tr, stb.). Vállalati gazdaságtanból/üzleti gazdaságtanból például ezt megint lehet tovább bontani aszerint, hogy a darabbér milyen jellegű (pl. progresszív...).

Remélem, segítettem. :)

Nincs mit! :D

Egyébként szabad tudni, hogy mihez kellett? :D