Csak engem háborít fel a hogy a komcsi szombatokra emlékeztet, Rózsika új ötletelése?

Az önkéntességet nem lehet kötelezővé tenni, mert akkor éppen az önkéntesség vész el belőle. És ami kötelező, azt nem szeretik.

Sajnos arra is érvényes lesz, aki még 26 éven alul van, de munka mellett akar leérettségizni esti tagozaton.

Vannak, akiket a kommunista szombatokra emlékeztet, de azt mondják, hogy kibírták, és ezért a fiatalok is ki fogják bírni. Sőt, értékes tapasztalatokat szereznek mint festékkaparó és szemétszedő szakmunkások.

Gondolataim:

El fogják végezni, de nem fogják szeretni, és miután lejárt az idejük, soha többé nem fognak társadalmi munkát vállalni. Mert dolgozni kell, de nem fizetnek érte.

A rászorulóknak sem lesz jó, hogy nem szívesen, hanem csak kötelességből lesznek ott a tanulók. Még ha játékról lesz is szó, akkor sem fognak feloldódni.

Az efféle találkozások, hogy én kötelező segítő munkát végzek ahelyett, hogy tanulnék, vagy szórakoznék, nem vezetne arra, hogy én szívesen megismerjem az idősek és a fogyatékosok életét. A legtöbben idegenkednek tőlük, és ez munka közben nem oldható fel.

Lesznek majd, akik kihasználják a diákokat, és többet dolgoztatják őket, mint amennyit visszaigazolnak. Hiszen ők ingyen munkaerőt jelentenek.

A diákok átveszik a gondozók egy részének a helyét, és mivel nem kell az ő munkájukat megfizetni, ezért fizetett alkalmazottakat bocsáthatnak el. Minek fizessék a felnőttet, ha a diákok is ellátják ugyanazt a munkát, ráadásul ingyen?

Csak a kötelességüket fogják teljesíteni, és nem szeretetből fogják elvégezni, hanem mert az érettségihez kell. Ez a munkájukon is meg fog látszani. Az érzelem nélküli ágytálcsere nem segíti a fejlődést az emberi kapcsolatok terén, és a gondozottak sem fogják igazán jól érezni magukat velük.

Megjegyzem, alapból pesszimista vagyok. Valószínűleg nem lesz mindenkinél olyan rossz, mint ahogy leírtam, de olyan jó sem lesz, mint amilyennek az optimisták vélik.