Mennyiben más egy egyetemista élete mint egy gimnazistáé?

Nekem sokkal könnyebb volt barátkozni egyetemen. Mivel nem vagy többé összezárva senkivel, nincsen bullying, vagy klikkek, és bár külön erőfeszítésbe kerül, hogy valakivel jó kapcsolatot alakíts ki, viszont teljesen megtérül. :) Könnyebb, ha jelentkezel valami szakosztályba, kolis leszel, csoportfeladatokat vállalsz, önkénteskedni mész...

Külföldön is ugyanúgy lehet barátkozni, viszont arra számíts, hogy ott elsősorban nem "a Kis Pista" leszel, hanem "a külföldi".

Ez elég egyetem és szakfüggő.

Órarendileg nekem ugyanolyan kötött maradt az egyetem, minden nap ugyanúgy be kell jönnöm 8-ra, van hogy tovább, van hogy kevesebb ideig vagyok bent. Néha előfordult, hogy később kezdődött a napom. Az órarendem nekem fix, az egyetem rakja össze, minden nap vannak óráim, gyakorlataim. Azért nem ez az általános, legtöbb egyetemen magadnak rakod össze az órarended.

Szociálisan sokkal mobilisabbnak érzem az egyetemet, a csoportos gyakorlatok még "osztály" hangulatúak egy kicsit, de nincs az az összezártság érzés, ha valakivel nem jössz ki jól könnyen elkerülitek egymást. Nálunk drámák se nagyon voltak, ha megromlott valakik között a kapcsolat felnőtt emberként kezelték és nem volt ebből akkora herce-hurca, mint a gimiben. Nekem a csoportomon kívül van a legtöbb barátom, de sokkal több emberrel vagyok általános jóban/beszélő viszonyban, létszám arányosan, mint gimnáziumban. Szerintem sokat számít, hogy itt idősebbek az emberek.

"Kiélés" alatt azért mást ért egy gimis meg egy egyetemista. Más életszakasz, más őrültségeket tudsz megcsinálni, de én az egyetem alatt találtam meg magam. Nem érzem úgy, hogy elmentek a jó éveim.

Külföldi egyetemi tapasztalatokban nem tudok segíteni.

Gimi: Minden full kötött, mindent megmondanak hogy csinálj. Hétfőn dolgozat, kedden TZ, egy hét múlva írj 6 oldalt egy tölteléktárgyra. Az osztály olyan, hogy bántják egymást, de a tanárok le se szarják. Jellemző a klikkesedés, kiemelkedik a ,,kemény mag", és a hierarchia alján vannak a lúzerek. Hétfőtől péntekig mindennap 7-8-ra kötelező bejárnod, és rohadnod délutánig. Könyörögni kell, ha ép kell menned hamarabb, és minden hülyeségről igazolást vinni.

Az osztállyal döntötök közösen(=a kemény mag dönt mindenről), milyen ruha, milyen nyakkendő, milyen műsor legyen, stb.

Egyetem: Kimondott osztály sincs, csak szak. Egyes tárgyakon látsz pár idegen arcot is, mert lehet mondjuk csúszott a tag a tárggyal. Van ahol több százan is vagytok. Nincs olyan, hogy,,X időpontban dolgozat", vagy röpdolgozat. Elmondja a tanár érthetően, hogy 3 hét múlva pontosan ZH, és tudod mit kell tanulni addigra. Röpdoga abszolút nincs. A vizsgáidròl te döntesz. Kiírnak minimum négy időpontot, és döntesz mikor akarsz menni. Senki nem csesz le, vagy áll feletted, hogy mi lesz már.

A szakon is lehet klikkesedés, de nálunk nincs ,,kemény mag" hála az égnek, és lúzerek sincsenek. Aki ide jött az mind tanulni jött. Ez már nem óvoda, hogy fingáson röhögünk, meg papírgalacsinokon. Órán az a cél, hogy tanuljunk, nem az, hogy elmaradjon, mint pl gimiben.

Ha egy óra nem katalógusos, akkor nem kötelező bejárni sem. Nincs osztályfőnök, nincs közös döntés. Mindenről a HÖK, vagy a TO dönt, és minden az addig kialakult szabályok/hagyományok szerint alakul. Az egyéni ügyeidről te magad döntesz.

Ha szarban vagy, mert épp lelépett a pasid, akkor nem fog direkt felszólítani a tanár felelni, ha látja rajtad, hogy rossz a kedved, hanem csak simán nem mész be órára, ha nem katalógusos.

Anyu-apu már nem tudja nézegetni 0-24 a jegyeidet, mert a Neptun kódodat tilos megadnod másnak, illetve a kétlépcsős bejelentkezés miatt ez nem is olyan egyszerű már.

Gimiben (nappalin) még nem vagy felnőtt, éretlen vagy, jogszerűen (törvény írja elő) állandó ellenőrzés alatt állsz a szülők és az iskola oldaláról is, a tetteidért csak részleges felelősséggel tartozol. A család jóváhagyása nélkül sok mindent nem tehetsz meg, jövedelmed sincs, eltartott vagy. A család és az iskola még kötelezően nevel, joggal szabhatják meg a dolgaidat. A társaid szintén éretlenek, sokféle butaságot elkövethetnek veled és egymással ...

Egyetemen ÉRETT FELNŐTT vagy, a dolgaidért magad felelsz, amit elkövetsz, azért csak téged vonnak felelősségre. A társaid szintén. A tanulásodat az egyetem minősíti, a jegyeidhez nem jár szentbeszéd, letolás, pátyolgatás.de dicséret sem. Szabad vagy, magadra vagy bízva. Kötöttséget jelent azonban, hogy nem vagy anyagilag független (ha nincs magas ösztöndíjad, fizető munkád), még a szüleid tartnak el, tehát köteles vagy nekik elszámolni az életviteleddel és az eredményeiddel, amit joggal várnak el tőled.

- Szerintem (normál feltételek között) sokkal egyszerűbb a középiskolás gyerek élete, mint a szabad és számonkérhető egyetemistáé.

Én épp ezért mentem levelezőre, hogy anyagilag független legyek, és mellette főállásban tudjak dolgozni. Így nem kérnek számon otthon, stb.

Párom nappalis, és kemény 23 ezer forint az ösztöndíja. Azzal még nem független anyagilag. Ráadásul annyit tanul, meg annyi órája van, hogy diákmelózni se nagyon tud mellette. Nyilván számonkérik a levegővételért is otthon, hiába kolis.

Egy szaktársam meg 21 éves, és otthon verik a szülei, ha egyes a zh-ja/vizsgája(wtf?).