Az új felsőoktatási törvény-tervezet?

A legújabb hírek szerint mégsem lesz szigorítás legalábbis még nem és nem törvényi szinten.Kiveszik a maxkétszer 2vizsga lehetőségét, de Hoffman majd valahgy véget vetne a parttalan vizsgázási lehetőségeknek.Ami azért nem igaz hogy akárhányszor lehet vizsgázni az tvsz-enként eltérő.Nálunk 3X3 volt a karon.

Ezalatt azonban nem tudom mit értetek néhányan hogy jóképességű csak tanulási nehézségekkel küzd.

??????

Akkor nem is jóképességű szerintem.....Ez olyan mintha én a Real Madridba követelném magam mert őstehetség vagyok hát csak sajnos azért nem tudok mégcsak rendesen dekázni sem mert nem tudom kihozni magamból ezt a szunnyadó zsenialitást.

Nekem elsősorban az a bajom vele, hogy nem lehet összehasonlítani az egyetemeket. Nekem két jogviszonyom van, mindkettő nívósnak számító egyetemen (megkapták a kutatóegyetemi minősítést). Az elsőn nagy buktatási arány van. A bekerülők átlagos pontszáma 400 felett volt, mindenkinek van két emeltje és mindenki beszél legalább egy idegen nyelven (legalábbis használja olvasásra). Mégis vannak tárgyak, amiből 80% felett van a bukási arány. Nem bulizós népség, mindenki lelkesedésből jött ide, mégis a többség menekül. Nekem senki ne mondja, hogy a hallgatók rosszak nálunk. Az a helyzet, hogy nem írják le, de van két tanszék (ott vannak 2 alaptantárgy), ahol versenyvizsga van. A legjobban teljesítő réteget átengedik. E miatt tettünk panaszt is, de sem a HÖK, sem a kari vezetés nem foglalkozott vele érdemben. Az egyetemi vezetés azt mondta, hogy nem szólnak bele. Ketten bíróságra mentek miatta. Van olyan intézet is a karon belül, ahol 90% felett van a lemorzsolódás, lemaradás aránya.

Hozzáteszem: az oktatók nagy része egyértelműen alkalmatlan. Erre az esetre is utalva az a véleményem, hogy az egyetemek oktatói gárdájánál sem ártana egy felülvizsgálat. Jó alaposan meg kellene nézni azt is, hogy a teafőzésen és a dilettáns oktatáson (hiszen nem pedagógusok, nincs valódi kutatásuk) kívül van-e tudományos tevékenységük. A doktori.hu-t is szoktuk nézni és néha jól tetten érhető, hogy a passzióból buktató emberekkel mi is a gond.

Erre miért nem tér ki az új oktatási törvény(-tervezet)?

A másik jogviszonyom maga az Éden. Sokat kell tanulni, de igazi kutatók vagy a közoktatásból áthívott tanárok tanítanak. Ott is magas a pontszám (457-tel vettek fel), de valahogy az a hozzáállás, hogy leendő kollégák vagyunk. Ez is mutatja, hogy nem lehet központilag előírni, hogy mi legyen az egyetemen belül, mert például ezen a helyen nagyon-nagyon ritka az olyan buktatás, hogy újra kell felvenni a tárgyat. Ha nem jól tud a hallgató, akkor a vizsgáztató visszahívja (vizsgaidőszakon belül), nem ír be semmit, hanem megkéri, hogy alaposabb készüléssel jöjjön. Persze rengeteget félévközi feladat van, elő nem fordulhat olyan, hogy az oktató/vizsgáztató a vizsgaidőszak alatt jöjjön rá, hogy ki milyen. Ugyanígy megy a 8 fős csoportban és a 300 fős előadásokon is. Tehát nem a létszám a gond, egyszerűen van akarat, lelkesedés és megteszik.

Még az emelt érettségihez: szerintem az, aki egyetemre akar menni, annak kell legyen annyi önállósága, hogy a középiskola 4-5 éve alatt összeszedje azt a tudást, hogy legyen két emeltje. A gondom inkább az, hogy aki pénzes szülőkkel rendelkezik, annak futja magántanárra, külön programokra, így könnyen megvan neki érettségi időre a megfelelő tudás. Az, aki szegényebb, annak ez lehet, hogy csak 20 éves korára vagy utána lesz meg. Értem azt is (mint leendő tanár), hogy a középiskola tovább nem terhelhető (kevesen tudják, de kevesebb a pénz évről-évre). A diáknak viszont ne kelljen már ezzel foglalkoznia, hogy a középiskola nem tudja megszervezni, de az egyetem meg elvárja. Sajnos óriási a szakadék a középiskola által biztosított maximális tudás és az egyetemen elvárt minimum között. Erről hangsúlyozom, hogy nem a diák tehet.

Már voltam többször középiskolai gyakorlaton és meglepődve látom, hogy sok tanár egyáltalán nem tudja, hogy mi az új érettségi rendszer lényege, nem tudja milyen a felvételi rendszer. Például eddig 7 matematikatanár mellett dolgoztam 2-2 hetet és ebből csak kettő értette, hogy mi a különbség az emelt és a közép között a saját tantárgyából! A "tudatlanok" mindegyike fakultációt is tart 12.-eseknek!!!

Röviden összefoglalva: nem a diákokban és a hallgatókban kell keresni a hibát, hanem meg kell nézni, hogy a rendszer lehetővé teszi-e azt, hogy egy 6 féléves szakot el lehet-e végezni 6 félév alatt. Ha igen, utána lehet követelni. Ausztriában a mechatronikai mérnök alapdiplomás képzésnél 33%-os volt a lemaradás és kudarcnak ítélték, megreformálták a rendszert, hogy 10% alá essen a lemaradás, lemorzsolódás. Svédországban (ahol azért szép eredmények születtek) radikálisabb lépésre szánták el magukat (az osztráknál lényegesebben jobb mutatók ellenére is). Akinek van pedagógus képzettsége, az tarthatott előadást. Aki jó kutató, az tarthatott gyakorlati foglalkozást. A többinek el kellett menni az egyetemről, nem maradhatott oktató, hiszen minek is van ott...

Utolsó előtti!

Nem tudom, hallottad-e már azt, hogy nem a kút mély, hanem a kötél a rövid???