Hogy oldják meg az egyetemisták?

Akkor egy kicsit bővebben az általános egyetemista mentalitásról:

- nem akarnak órát hétfő délelőtt

- nem akarnak órát korán

- nem akarnak órát késő délután

- nem akarnak órát pénteken (ez a legerősebb "nem akarnak")

- az előadások 50-60%-ára járnak be, a gyakorlatok kb 90%-ára, ami azt jelenti, hogy a hét első fele kb szabad

- az órákon 40-50-60%-ban mást csinálnak, jellemzően okostelóznak és csak másodlagosan figyelnek... azaz tudnak itt szervezni

- az órák egy jelentős részéről késnek, egy részét feleslegesnek tartják

- a tanulásra fordított energia 40-50%-a az utolsó napra marad, addig nem jellemző, hogy komolyabban foglalkoznának az anyaggal, következésképpen sok szabadidő lesz a szorgalmiban

- utolsó napon képesek éjjel 2-ig is tanulni, ez megintcsak növeli a szorgalmi időszaki szabadidőt

- az anyagot nem akarják átlátni, a felszínt, a sablont, a rutint megtanulják, semmi többet, ez megint időt spórol

- az ürára kinyomtatott jegyzetekkel mennek, beszerzik az anyagot, így különösebben nem kell figyelniük

Ez a habitus azért sztem elég jól magyarázza, miért van idejük (persze nem mindenkinek)

Én jogot végeztem. Úgy nézett ki hogy hétfő-csütörtök reggeltől estig óràk. Ha volt valahol lyuk akkor tanulàs vagy munka. Péntek-szombat munka. Ehhez persze egy rugalmas munkàltató kellett akit nehéz volt talàlni és cserébe nekem kelett a toppon lenni aikor bent voltam. Vasàrnap "pihenés-tanulàs". Magànéletem úgy volt, hogy sehogy. Ha hét közben kellett szeminàriumra tanulni azt az előadàsok kàràra tettem. Ami a tanulàst illeti hétről-hétre éltem. És előadàsokra rotàlva jàrtunk be jegyzetelni, de ezekre megbízható emberek kellettek. Nyàron heti 5 nap 9 óra munka és spórolàs hogy legyen pénzem az évközbeni csökkentett óraszàmú munka kipótolàsàra.

Ha keménynek hangzik az azért lehet, mert az volt. Magànélet nem volt. Van aki bele tudta azt is gyúrni, én se értem hogyan, de örülök neki.

7es vagyok. Amit a 3-as írt abban is van igazsàg. Mi is úgy próbàltunk min-maxolni, ahogy csak tudtunk. Azért hülyék mi sem vagyunk. De így is rengeteg volt az anyag.

Ha valaki a 3-as àltal írt taktikàkat egytől egyig elveti, és mindent a könyvből maga akar mondjuk kidolgozni az előre kidolgozott jegyzetek ellenőrzése és tanulàsa helyett, az úgy kibukik ahogy csak lehet. Nincs rà idő egyszerűen. Össze kell dolgozni. Segíteni a többieknek anyaggal, ők is segítenek neked. Vagy az, vagy kibuksz.

Viszont ha minden óràt ellógsz ahogy a 3-as írta akkor is kibuksz.

Nincs aranyszabàly. Meg kell talàlni a középutat és meg kell tanulni jó döntéseket hozni.