Hurokimpedancia maximális értékét melyik tényezővel kell számolni?

"Na de ahol van Ávk és kismegszakító is, ott melyiket veszem maximális értéknek? "

A túláramvédelmet kell figyelembe venni. Az ÁVK csak érintésvédelmi fedővédelem. Az megint más dolog, hogy a hibaáramra leoldáshoz tartozik egy maximális érték, ami számítható.

"Az ÁVK csak érintésvédelmi fedővédelem."

Nem, ez nem így van. Lehet a hibavédelem kikapcsoló szerve a kismegszakító is, meg az ÁVK is. A szabvány annyit mond, jogosan, hogy az meg még jobb, ha mindkettő az előírt időn belül elvileg működik:

"411.4.5.

1. MEGJEGYZÉS: Hibavédelemre áram-védőkapcsoló használata esetén az áramkört ajánlatos az IEC 60364-4-43 szerinti túláramvédelmi eszközzel is védeni."

Ez TN rendszerekre szóló passzus, de ugyanilyen megjegyzés van TT rendszerekre is a 411.5.2.-ben.

Buta emberek nem értik a kiegészítő védelem szerepét az ÁVK-nak. Olyan IS van.

Ilyen hülyeségre ki gondol? Legfeljebb te. Én nem véletlenül írtam oda, hogy "mindkettő megfelelő paramétereivel kapcsolatban meg kell felelni a képletnek". De ha már látom, muszáj, kiírom:

ÁVK-nál a névleges kioldóárammal kell számolni

kismegszakítónál a névleges áramot a közmegállapodott szorzótényezővel meg kell szorozni, és a szorzattal kell számolni

Volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek az Érintésvédelmi Munkabizottsága, mely új nevén Villamos Biztonsági Munkabizottság, ennek a kiadványaiban. Legszakszerűbb, hogy úgy mondjam, a felülvizsgálói jegyzetben levő táblázat, de a munkabizottság évente ötször összeül, és ezekről van jegyzőkönyv, mely elérhető valahol a neten, ezekben is benne van, például ebben:

[link]

De ebben van egy kis elütés, mert a fejlécben nem az kéne, hogy ...és In >=32A végáramkörök, hanem az, hogy ...és In >32A végáramkörök. A helyesbítésről a 2018. április 4-i jegyzőkönyv ír.