TN-C-S hálózati rajznál ha a hálózatnál a nullbontó után a PE sínre EPH jön és azt földelik azt miért nem rajzolják le a hálózati minta rajzába? Egy hurokimpedancia számításnál számíthat.

Ha nem az EPH-t földelik, akkor a földelést EPH-zák:

A földelővezetőt, a fő földelőkapcsot, valamint a következőkben felsorolt vezetőképes részeket minden egyes épületben be kell kötni az egyenpotenciálú összekötésbe:

– az épületben lévő közüzemi csővezetékeket, pl. gázvezetékeket, vízvezetékeket;

– a szerkezeti idegen vezetőképes részeket, ha azok normál használat esetén hozzáférhetők, a fémes központi fűtési és a légkondicionáló berendezéseket;

– a vasbeton épületszerkezetek fémrészeit, ha a fémrészek hozzáférhetők és megbízhatóan össze vannak

egymással kötve.

Ne keverd.

Inkább dobd be ide a rajzot amit kifogásolsz, és ne csillagponti földeléssel példálózz az EPH -val kapcsolatosan, mert az marhára más kategória.

Mivel minden fogyasztónál kell lennie egy földelésnek, mely változó értékű, ezt nem lehet számolni, legfeljebb azt lehet mondani, hogy a nélkülük számolt eredménynél a valóság kedvezőbb.

Az EPH-t szinte kár ebbe belekeverni. Például a gáz a földben műanyag, a fürdőszobában meg a cső nincs fémtisztán bevakolva sehová, hanem festett állapotában van bilincselve, az mit ad hozzá a PEN földeltségéhez? Éppen semmit. A hurokimpedancia meg alapvetően egy vastag, elektrotechnikában vezetési célokra használt áramvezető, amelynek ellenállása olyan kicsi, hogy a földdel való időnkénti kapcsolata nem sokat számít. Épületekben lehet mérni a dugaszolóaljzatoknál 0,8-1,5 ohm értékeket, ennek a fele-kétharmada az épületben levő vékony bél, a maradék fele esik a PEN vezetőre, az mennyi? Az 0,2 ohm. Ott sokat nem oszt és nem szoroz, ha útközben van két 8 ohmos és hat 15 ohmos földelés.