Az elmúlt években hogyhogy ilyen alacsony volt a ponthatár a BME néhány mérnöki szakán?

A reál tárgyak iránti kifejezett érdeklődés és lelkesedés a középiskolákban átlagosan jóval alacsonyabb, mint a humán tárgyak iránti. Egyre több és több fiatalnak van iszonya a matematikától és a fizikától. A "matematikai szorongás" a pszichológiai szakirodalomban már ismert terminus, s már általános iskolában kialakul. Szerintem ennek egyik fő oka, hogy már alsó tagozatban sok tanító rosszul vezeti be a mennyiségek világába a tanulókat (hiszen őmaga sem jó matekos, részben épp ezért ment tanítónak); s aki alsó tagozatban az alapokat gyengén sajátítja el, az már felső tagozatban garantáltan küszködik a matekkal. Az ilyen tanulók felzárkóztatására a felsős matematika tanároknak nincs idejük és energiájuk, a tanulók pedig elkönyvelik a matekot szükséges rossznak. Szorgalommal valahogy kényszerből végigcsinálják a középiskolai matekot, de eszük ágában nincs középiskola után matekkal vagy ahhoz kötődő dolgokkal foglalkozni. Senki nem akar önkéntesen kínlódni.

Erre a jelenségre rátesz egy lapáttal, hogy köztudott, hogy a legtöbb mérnöki szakon 50% fölötti a lemorzsolódás. Kimondottan magabiztosnak kell lenni tehát ahhoz, hogy valaki ilyenbe belevágjon, hiszen a kudarc esélyétől mindenki tart. Viszonylag kevés középiskolásnak van a matek és fizika terén stabil önbizalma egy ilyen vállalkozáshoz.

Egy harmadik, mindezt kiegészítő dolog pedig az, hogy a mérnöki pályákról az van a köztudatban, hogy "férfiasak", s így a középiskolások felét alkotó lányok közül viszonylag kevesen tudják magukat elképzelni ebben a szerepben.

Teljesen értelmetlen két különböző szak ponthatárát hasonlítgatni. Én erre a pszichológia és orvosi szakokat szoktam példaként említeni.

Az orvosira két emelt kötelező, ráadásul biosz és kémia/fizika, amik abszolút nem az egyszerű tárgyak közé tartoznak, így 85% fölötti eredményt baromi nehéz összeszedni belőlük. Ezzel szemben pszichológián nem kötelező a két emelt és szinte bármilyen érettségit lehet vinni és azért lássuk be, hogy egy angol emelt és egy kémia emelt nehézsége össze se hasonlítható. Előbbiből 90% fölötti eredmények sem ritkák, míg az utóbbi esetén a többség 60%-ot is alig éri el. Mivel a pontok elég jelentős része az egyetem által előírt két tárgyból származik, ezért egy olyan szakon, ahol nehéz tárgyakat követelnek, (azonos számú jelentkező és férőhely esetén) várhatóan alacsonyabb lesz a ponthatár mint egy olyan szakon, ahol nem kell két emelt és mindenféle érettségit elfogadnak. Ugyanez igaz az általad említett két szakra is.

Nyilván ezen kívül még ezer tényező befolyásolja a ponthatárok alakulását, pl a jelentkezők száma. A mérnökin általában nincs akkora túljelentkezés (egyébként pontosan azért, mert egy nehéz szak, nehéz érettségikkel) mint egy komm-média szakon (amit azért választanak manapság nagyon sokan mert kvázi ingyen diploma, alig kell tanulni az elvégzéséhez).

Talán így már érthető, hogy miért teljesen értelmetlen két szak ponthatárának összehasonlítása..