32 evesen elkestem tanulni ?

Igen, csak 31.9 éves korodig szabadott tanulnod.

Istenem...

Dehogy késtél el. Az egyik ismerősöm 40 évesen kezdte a tanári egyetemet, úgy hogy 39 éves koráig még érettségije sem volt, anyám nagynénje meg 50 évesen járt jogra.

Tanulni sosem késő, főleg, hogy neked még több mint 30 éved van a nyugdíjig. 3 éves szakot elvégzel utána még majd 30 évet dolgozhatsz a szakmában.

36 évesen vettek fel az egyetemre, de mivel nem indult sehol levelező ezért nappalira jelentkeztem és egyéni tanrendet kértem. Sajnos a munkám miatt az órák 70%-án nem tudtam ott lenni, a munkahelyem nyilván nem támogatott hiszen teljesen más irány mint ami a jelenlegi szakmám. Eltelt 2 hónap magát a tanulást nagyon élveztem volna, viszont a lemaradásom miatt nekem ugye minden plusz munka volt az osztálytársaimhoz képest, hiszen nekem munka majd a délutáni oktatás után hazaérve kellett volna behoznom azt a lemaradást is, amit ők aznap az órán megcsináltak. Volt olyan tanár aki teljesen ignorált, bármit kérdeztem mindig azt írta, hogy kérdezzem meg az osztálytársaimat akik persze nyilván nem akartak annyira segíteni, meg én is kellemetlenül éreztem magam, hogy mindenért zaklatnom kell őket. Többek között ezért is döntöttem úgy, hogy kiiratkozom, mert láttam hogy hiába próbálkozok, van ami nem rajtam múlik...

Az a pár jegy amit kaptam az nem volt rossz, de kibuktam...pörgős a munkahelyem, ezért fizikailag is kimerítő, munka után általában már nem volt időm enni, mert rohannom kellett a délutáni órákra majd miután hazaértem még állhattam neki a beadandóknak, meg a többi órán való lemaradást pótolni. Az az igazság hogy teljesen kibuktam 2 hónap után.

Lebetegedtem, de ugye menni kellett dolgozni is meg az egyetemre is, esténként nem tudtam aludni hiszen mivel pörögni kellett egész nap ezért este is feszült voltam és akkor mondtam a férjemnek, hogy na jó én ezt így nem csinálom tovább....

Szóval lehet tanulni persze bármikor, de sokban függ attól hogy az ember mit dolgozik mellette, milyen a munkája, mennyire akar megfelelni (az baj, ha az 5-ösre hajtasz, mert úgy nem lehet...). Nekem a szabadnapokkal is gondjaim voltak, mert nálunk nem lehet csak úgy bármikor elmenni szabadságra és ugye láttam hogy lassan jön a vizsgaidőszak de már csak 1-2 szabadnapom maradt és egyszerűen nem ment. Nyilván ha valaki bevállalja, akkor nagyon utána kell nézni a jogainak, megpróbálni átlátni a rendszert, hogy ha nem tud bemenni vizsgázni, akkor hogy tudná pótolni stb stb de nekem ez így túl stresszes volt...pedig nagyon szerettem volna megcsinálni. Az a baj, hogy későn jöttem rá, hogy mi az ami érdekel és ha az ember elkezd dolgozni, illetve ha gyerekei vannak akkor egy nappali képzés nem biztos hogy kivitelezhető, amennyiben levelező nem indul.

A levelező állítólag sokkal lazább, de ezt nem tudom.

Lényeg a lényeg hogy soha nem késő, és jelentkezz mindenképp, próbáld ki magad, a siker viszont sokban függ attól hogy az ember mennyire bírja a strapát.

Én bevallom nem az a nő vagyok, aki mindenben is tökéletes tud lenni és aki munka után, evés nélkül is energikus tud maradni és még mellette gyereket is nevel, meg a házimunkát is elvégzi, meg megfelel mindennek is.

Nekem sokkal több időre van szükségem. De én azt gondolom hogy mindent meg lehet csinálni, csak maximum okosan kell megszervezni a kis dolgait.

Akár több idő alatt elvégezni, kevesebb tantárgyat felvenni, vagy egy rugalmasabb munkát találni stb stb...

Annak ellenére hogy nekem nem ment, én bátorítalak, hogy vágj bele..:)

6os hova jarsz mennyire nehéz?

Munka mellett lehet birni?