Miért van az, hogy sokan lenézik a felsőoktatási szakképzést vagy pedig okj-nek vagy technikumnak minősítik?

1. Nem jelent semmit, hogy ki tartja

2. Nem, nem ennyiben tér el, különben el lehetne fogadtatni a tárgyakat bsc-re tucatjával. De nem lehet.

3. Igen, de oklevélnek számít, mint az okj és nem diploma.

Azért, mert általában a legnehezebb tantárgyak hiányoznak belőle. Vannak megegyező tantárgyak alapszakkal, de ha egy gazdasági fokszot veszünk alapul kb semmi matekos tantárgy nincs, alapképzésen meg van azért rendesen.

Közel nem ér annyit, mint egy alapszak.

1. És ha egy egyetemi oktató magyarázza el a kisiskolásoknak az összeadást és kivonást, akkor nekik is egyetemi szintű tudásuk lesz utána? Kisarkított példa de érted a lényeget, nem az oktató személyén múlik.

2. Pont hogy nem abban tér el. Én mechatronikai mérnökkként végeztem, egyetemi képzésen. A felsőoktatási szakképzésben ugyanúgy tanulnak matematikát (több féléven át), fizikát, menedzsment ismereteket, közgazdaságtant, EU ismereteket, jogi ismereteket. Ne próbáld meg elmagyarázni, hogy ezek a szakmai tárgyak egy mechatronikai mérnöki szakon. Ugyan úgy vannak itt is alapozó és "töltelék" tárgyak szép számmal, csak éppen minden (tehát az alapozó és és szakmai tárgyak is) nagyon sarkosan fogalmazva le vannak felezve.

3. Valóban kell szakmai gyakorlat, de ez nem tudom miért érv az állításod mellett, mert az sok középfokú szakképzésnél is elvárás, tehát ez egyáltalán nem igazolja hogy egyetemi szintről lenne szó.

Valóban van államvizsga, de ez szintén igaz sok középfokú szakképzésre is, csak ott más a neve (záróvizsga, ami egyébként a foszk-on és egyetemen is a hivatalos megnevezés, az államvizsga csak a köznyelvben használatos). Szóval ez megint nem érv az állításod mellett.

Nem lenézés kérdése, viszont alacsonyabb szintű papír, mint egy BSc. Értelmetlen összevetni, mert nem ugyanaz a számonkérés a vélt vagy valós közös tárgyakon sem, mint alapszakon. Onnan látni, hogy egy képzés a másikkal egy szinten van, hogy vannak közös tárgyak. Például ott a BProf, ami kicsit fekete bárány, mert nem közben bemenet MSc-re, mégis az alapszakosokkal sok közös tárgyuk van, mivel ugyanúgy diplomát ad a képzés. Olyat is lehet látni, hogy nappali és levelező alapszakos hallgatók együtt vizsgáznak, mert ugyanaz a követelmény a képzési szinten. Egy foszk esetében ez nincs így. Gyakorlatilag egy felsőoktatásba behúzott okj-ról van szó, bármilyen csúnyán hangzik. Az emelt OKJ azonosítószáma 54-el, a felső 55-el, míg a közép 52-el kezdődik.

Annak alternatíva, aki nem akar alapszakkal kínlódni. Aki utána tervez még alapszakra menni, annál meg egyenesen időpazarlás, pont azért, mert semmilyen tárgyát nem fogadják el alapszakra, gyakorlatilag előről kell kezdenie és az oklevele nagyon maximum 1-2 tárgyon ad részleges felmentést.

Amit leírtál, az tökéletesen tartalmazza azt, amit az egyetemek el akarnak adni a FOSZK-ról, ehhez képest a tapasztalataim (nem FOSZK-osként, csak a mi karunkon is voltak csomóan, és ismerek is ilyeneket):

1. Valóban egyetemi oktatók tartják, de gyakran más követelményrendszer van egyes tárgyakból, mint az alapszakosoknak. Ennek elsődleges oka borzasztóan egyszerű: az általad is említett alapozó tárgyak hiányoznak. Nálunk például közgázon volt egy félév analízis, egy félév mátrixalgebra és egy félév valszám, ha csak a matekos alapozó tárgyakat nézzük. Volt olyan pénzügyes tárgyunk, ahol egy feladaton belül kellett mátrixműveletet végezni és deriválni. Egy FOSZK-os ezt nem tudta megcsinálni, ezért nagyon okosan mit csináltak? Nekik nem volt gyakorlat, csak előadás, csak az elméletből kellett vizsgázniuk kvázi tesztjellegű kérdésekből, miközben nekünk ugyanaz volt a vizsga beugrója, hogy mehessünk utána szívni a matekos részével. Más tárgyból meg nekik - hasonló okok miatt - csak egy beadandót kellett írniuk, miközben nekünk szóbelink volt 60 tétellel.

Nem irigykedek rájuk, hogy kevesebbet kellett tanulniuk, de akkor ne is tegyünk úgy, mintha ugyanannyit tanultak volna akár kurzusok szintjén, mert nem igaz.

2. A munkaerőpiac nem igazán értékeli ezt a papírt. Ha valahová felsőfokú végzettséget várnak el, akkor nem fognak felvenni, mert nincs diplomád, ha pedig középfokút, akkor jellemzően egy szakmai érettségivel már felvesznek.

3. Egyik nyilvántartó rendszer sem ismeri el felsőfokú végzettségnek. Felsőfokú végzettségnek MKKR/EKKR 6-tól minősül egy papír. A FOSZK MKKR/EKKR 5-ös. Ez önmagában nem ok a lenézésre, de feketén-fehéren kimondja, hogy nem, ez nem felsőfokú képesítés.