Mit változtatnál meg a magyar oktatásban?

A millio felesleges dolgot nem tanitanam. Hosszan, melysegesen, es nagyon aprolekosan, minden informacioval tele van a tananyag. Annyira sok, es annyira szaraz minden!

Kozepiskolaban lenne kevesebb tantargy, de egy-egy tantargyat sokkal alaposabban, szinesebben, erdekesebben, lenyegretoroen megtanitanek. Minek az 1-1 evig tarto tantargyak, amit a diak ugyis ugy vesz, hogy a, ugyis csak 1 evig lesz, es eleg neki a 2-es osztalyzat. Ennek semmi ertelme.

Rengeteg a felesleges dolog, a lenyeget kellene tanitani, nem unalmas konyvekbol, hanem ugy hogy a diak elvezze.

Mi kulfoldon elunk, es most latom az oriasi kulonbseget, csak azt tudom mondani, hogy egy magyar diak vert izzad mindenert!

Előző válaszolónak üzenem: a magyar és a töri "kell az ÁLTALÁNOS műveltséghez"

Én egy kicsit amerikaiasítanám a dolgot. Elnézegetem a HSM-et, és egyéb ilyen amerikai filmeket, amikben gimnazisták szerepelnek. Szimpla iskolákban is lehetne mondjuk színjátszás, hangszereken lehetne megtanulni, és egyéb hasonlók, amikre pl most különórákra hordják szerencsétlen gyereket.

Be kéne építeni mondjuk 5.-től a tantervbe ezeket, hiszen sajnos nem minden szülő engedheti meg a pénztárcájának, hogy különféle szakkörökre, tanfolyamokra irassa a gyereket, viszont ezáltal sokoldalúbb és kevésbé eltunyult, vandál fiatalság léphetne a nagybetűs ÉLET-be.

Szerintem.

Nem tudom, de így biztos nem a legjobb. Érettségi kell, sokszor szakma is. Nyelvek igen, de miért kell kötelezően az angolt oktatni, Miért nem lehet választani mondjuk 5 nyelvből? Csökkenteném a lexikalitást és inkább a szöveg értére, a hasznosságra mennék rá. Az életben nem mindig van szükség arra, hogy pl bizonyos kémiai elemek képletével tisztában legyek, de kell hogy az az elem hogyan reagál egy másikkal. De persze van mindennek alapja.

Reformra van szükség az oktatás minden területén. De nem úgy ahogyan azt az eü-vel tették. akkor ha ez így lesz akkor lesz Magyarország a sok bunkó és buta ember országa. Nekünk az nem jó, egy olyan országnak aki rengeteg tudóst adott a világnak és világklasszis sportolókat, mérnököket, orvosokat és feltalálókat.

En a felsooktatast reformalnam meg. A bolognai rendszer lenyege elmeletileg az lenne, hogy hogy egy adott szakon az alapkepzesben csak ugy altalanossagban ismerkedik a tanulo a szakkal, es 3 eve van arra, hogy - mire felvetelizni kell mesterkepzesre - eldontse, mit akar kezdeni az eletevel.

Vegyunk peldaul egy magyar szakos bolcseszt. O meg nem tudja, hogy kesobb tanari MA-t akar vegezni, esetleg inkabb szinhaztortenetre szakosodni a BA utan. A bolognai rendszer epp errol szol, hogy 3 ev alapkepzes utan - mikor mindket oldalba belekostol kicsit - a mesterre jelentkezeskor mar tudja, mit akar.

Ehhez kepest mar a legelso felevben el kell dontenie, hogy tanar lesz, vagy szakiranyos, mert van egy csomo alapozo targy (a minorrol nem is beszelve), amit ha nem vesz fel mar az elso perctol fogva, akkor lecsuszik a tanitasrol - azonban ha ezeket felveszi, mar nem mehet szakiranyra (esetunkben szinhaztorire).

Hat en ezt reformalnam meg, de nagyon gyorsan.

Szerintem rengeteg a felesleges, es nemcsak a nyelvoktatassal van a problema, hanem tul nagy stressz alatt all mar a nyomorult altalanos iskolas diak is.

Talan kezdodhetne a suli 5 evesen, ugy mint mas orszagokban, sokszor panaszkodnak a szulok, hogy a gyerek unatkozik az ovodaban. Ez igaz is, az enyem is szokta mondani.

5 evesen jatekosan ellehet kezdeni a betuket tanulni, es a szamokat is. Erre kellene koncentralni akar az elso 2 evben, mire 7 evesen suliba megy tudna irni olvasni mindenki. De nem ugy, ahogy most csinaljak, hogy az elso osztalyban szeptembertol decemberig megtanulnak olvasni.

Szoval mar az elso osztalyban elkezdodik a stressz, es mindig tobb gyerek lesz diszlexias, amin nem is lehet csodalkozni.

Az altalanos iskola elso osztalyatol kellene megvaltoztatni a rendszert, mert nagyon nagyon kemeny igy!

Kezdjük ott, hogy a magyarok nagy része funkcionális analfabéta, mert alsóban nem tanulnak meg rendesen olvasni. A gyereket hajtja a tanítónéni, a tanítónénit meg a tanterv, mert az a "jó" pedagógus, akinél már Karácsonykor olvasnak az elsős gyerekek. Nos, én először is, bevezetném kötelező jelleggel az előkészítő osztályt 6 évesen, és minden gyerek 7 évesen menne elsőbe. És eltörölném ezt a hülye szóképes olvasás módszert, mert a magyar nyelvben ez nem működik. Külföldön megfelelő, de itt nem. Kiakasztó, hogy a mai napig a Zsolnai módszerrel tanítják olvasni a gyerekeket. Én 21 éves vagyok, és '93-ban voltam elsős, édesanyám tanítónő és elmondása szerint szinte semmi nem változott azóta, hogy én elsős voltam. Pontosabban, anyukám gyógypedagógus. Emlékszem, ki volt rajta akadva, hogy másodikban nyelvtanból olyat tanultunk, hogy predikatív szerkezet. Ezt kell egy másodikos gyereknek tanítani??? És a mai napig sok helyen ezt tanítják.

Szóval szerintem sokkal lassabban, sokkal alaposabban, és sokkal kevesebbet kéne tanítani.

A másik, olyat kéne tanítani és úgy, hogy a gyereket érdekelje. Az alsós gyerek olvasókönyvében ne történelem legyen, hanem mesék. Elsőben és másodikban ez még így szokott lenni, de a harmadikos (meg negyedikes) olvasókönyv tele van történelemmel. Oké, legyen benne ismeretterjesztő dolog, de olyan, ami érdekli a gyereket.

Olvassanak verseket is, de olyat, ami a gyerekek világához közel áll. A gyerekek az olyan verset szeretik, ami rímel, ritmusa van, tehát szerintem első sorban Weöres Sándor, Petőfi, és hasonló verseket kéne olvastatni (és nem első világháborús verseket, amit a gyerek még nem is ért, mert én már ilyet is láttam).

Felsőben a kötelező olvasmányokon változtatnék leginkább. Szerintem egyszerűen nevetséges, hogy negyedikben a Kisherceg kötelező olvasmány. A meseszerű jellege már nem fogja meg a gyereket, a mögöttes tartalmát meg még nem érti. Elolvassa ugyan, de unja, és elkönyveli ezt a remekművet úgy, mint egy unalmas, értelmetlen könyvet. Na meg nemrég olvastam itt, hogy azt hiszem ötödikben volt valahol kötelező olvasmány a Mesterségem a halál. Na, ez aztán a választás... Ezzel könyvvel max nyolcadikban, vagy még inkább gimnáziumban kéne foglalkozni, egy ötödikes gyerek ezt a korszakot még történelemből sem tanulta.

Ezen kívül sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnék a helyesírás gyakorlására. Heti egy nyelvtan órával letudják az egészet, és abban se csinálnak sokmindent a gyerekek. Szerintem inkább heti két nyelvtan órának kéne lennie, és jobban ráfeküdni a helyesírásra, és kevesebbet foglalkozni a mondat és szóelemzéssel, amit a gyerek úgyis elfelejt ahogy kikerül az iskolából, a helyesírásán viszont egész életében látszani fog, hogy mennyire tanulta meg.

Sokkal gyakorlatiasabbá tenném az egész oktatást, a gyerekeknek önálló feladatokat kéne kapniuk, illetve olyat, amiben csapatmunka van. Projekt feladatokat kéne inkább kapniuk, és nem magolni kéne. Ehhez persze a vizsgarendszernek is ehhez kéne igazodnia.

Érdekes még, hogy sok gyerek nem szereti a tesi órát sem, pedig nagyon jó lenne két komolyabb óra között egy kis levezetés. Az a gond, hogy sok tesitanár kitereli a gyerekeket az udvarra, futtat velük pár kört, aztán lányok kézilabda, fiúk foci. (vagy esetleg röplabda, kosárlabda) Itt általában azok a gyerekek a menők, akik tanításon kívül is járnak sportra, akár a suliba, akár máshová, a többi gyerek labdához se jut. Ennél sokkal érdekesebb dolgokat is lehetne csinálni.

Ezen kívül én lerövidíteném a tanórákat 45 percről 40 percre. Csak öt perccel lennének rövidebbek az órák, de egy hat órás tanítási nap esetében ez már azt jelentené, hogy fél órával hamarabb végezne a gyerek. A másik, szerintem az sincs jól, hogy mondjuk egy gimnáziumban, vagy általánosban felsőben kb. 6-7 órájuk van a gyerekeknek, tehát fél kettő, kettő körül végeznek, és ezek után mehetnek csak a menzára, vagy haza ebédelni. Ha az órákat esetleg lerövidítenék úgy, ahogy írtam, akkor lazán lehetne délben akár fél órás ebédszünetet is tartani, mint a külföldi iskolákban. Utána sokkal jobban tudnának koncentrálni a gyerekek.

Még egy fontos dolog van itt. Szerintem nagyon sok gyereknek okoz gondot a matematika, fizika, kémia.

Nos, itt is először csökkenteni kéne a tananyagot, hiszen az a cél, hogy a gyerek megtanuljon számolni, és tudjon olyan műveleteket, amik megkönnyítik az életét. Oké, belefér némi algebra, geometria, stb, de ne tanítsanak általánosban és gimnáziumban olyat, amivel valószínűleg sose fog később foglalkozni a gyerek. Így van ez a fizikával és a kémiával is. Olyat tanítsanak, ami felkelti a gyerek érdeklődését, amivel a mindennapi életben is találkozhat. Ha később ilyesmivel akar foglalkozni (szerintem többen lennének, ha színesebb lenne az alap és középszintű oktatás), akkor a szárazabb részét majd egyetemen, főiskolán tanulja meg.

Írhatnék még arról is, hogy a szakmunkás-hiány van az országban, de mégsem vonz senkit a szakma. Hát ugye, a munkának itt nincs becsülete. De probléma az is, hogy sokan a szakmunkásokat bunkónak tartják, mert csak ilyenekkel találkoznak. Szerintem sokkal jobb lenne, ha egy bizonyos alapműveltséget a szakmunkás is adna (tudom, hogy az első két év nem igazán szakmai, de az viszont sajnos nem sokat ér, amit szakmunkás első két évében tanítanak, és a tanár is, és a diák is lesz*rja, mert hogy úgyse érettségizik a gyerek, akkor meg minek).

Elnézést, egy kicsit hosszadalmas lett, pedig tudnék még mit írni. Ebből is látszik, hogy bizony nagyon sok javítani való lenne a magyar oktatási rendszerben.

tikki