Mikor vezették be Magyarországon a gagyi összevont gyengített érettségit, ahol a szakközepes meg a gimis érettségi ugyanaz lett? Ezzel megszűnt a magasabb követelményű elit, azaz gimnáziumi érettségi kategória.

"Különbségek a gimis és szakközepes érettségi között:

Töriből nem voltak külföldi témák a szakközepes érettségin.

Irodalomból nem voltak külföldi témák a szakközepes érettségin.

Matekból a feladatgyűjteményből nem kaphattak bizonyos számozású nehezebb példákat a szakközepesek érettségire."

Mint mondottam volt, én 1991-ben érettségiztem és felvételiztem szakközépből.

Akkor nézzük csak a főbb tárgyakat:

Matek sima érettségi: Volt két feladatgyűjtemény, egy a gimiseknek, egy a szakközepeseknek (később talán egy darab erre már nem emlékszem nálunk ez volt a híres "zöld könyv") és úgy nézett ki a sima érettségi, hogy ebből válogatott egy bizottság az érettségi reggelén, és mondták be a TV-ben a feladatok számát, külön a szakközepeseknek, külön a gimiseknek.

Fizika sima érettség: Pontosan ugyanez, de ott emlékeim szerint külön feladatgyűjteménye volt a gimiseknek és a szakközepeseknek.

Magyar sima érettségi: Voltak külföldi témák a szakközépben is, mind az írásbelin, mind a szóbelin. Az írásbeli valami esszé volt (vagy elemzés) és megadott 4-5 téámból lehetett választani, én akkor a Francia avantgardot választottam (igen szakközépben, és a francia avantgard az igencsak külföldi).

Töri sima érettségi: miután szakközép volt nem volt írásbelink (helyette szaktárgyból volt írásbali) csak szóbeli. A tétel sor egy része központi volt, egy részét a suli állította össze. Egyetlen egy dolog volt, hogy nálunk (1991! a rendszerváltás "közepe") kivették a szóbeliből 1939 utáni időszakot (így az utolsó tételünk a 33-as világválság volt). Itt volt egy pici különbség a gimi és a szakközép között, mert ha jól emlékszem a gimikben 45 május 9 volt a töri vége. (Az után semmi, mert azt értékelték újra, mert pl. 56-ot még egészen másképpen tanultuk). De ugyanúgy volt magyar és nemzetközi töri. Mind tanórán, mind az érettségiben. Való igaz, hogy nem volt írásbeli töriből. De szóbelin volt minden.

Biológia, Földrajz, Kémia eleve választható tárgy volt. Nyilván ezt a szakközépben nem tanultuk (Kémiát igen), mert valahova az óraszámba be kellett férjen a rengeteg szaktárgy. De pl. Fizikát mi nagyobb óraszámban tanultunk mint a sima gimisek (3-ban és 4-ben heti 4,5 fizikánk volt /A héten 4, B héten 5/). A matek óraszám azonos volt. Talán az irodalom és a töri 3.-ban és 4.-ben eggyel kevesebb óraszmában volt, de 1.-ben és 2.-ban azonos volt az óraszám (testvérem 2 évvel járt alattam sima gimibe és ugyanaz volt az óraszámunk, és ez biztos, mert erre emlékszem.). 3.-ban és 4-ben már nem így vot, de akkor nálunk nagyon nagy óraszámban mentek a szaktárgyak és a fizika.

Felvételi:

Két felvételi tárgy volt, ezt az egyetem határozta meg, hogy miből kell az adott szakra felvételzni. Ha valaki az adott évben felvételizett, mint amikor érettségizett, akkor indigóval(!!!) két példányban kellett a dolgozatot elkészíteni, az első példány volt a felvételi dolgozat, a második példány az érettségi dolgozat (amikor végzett az ember 3 boritékot kapott, az 1-esbe a felvételi dolgozatot, a 2-esbe az érettségi példányt, és a 3-asba az indigót kellett betenni). A feladatok itt már teljesen egységesek voltak a gimiseknek és a szakközepeseknek (ebben biztos vagyok, mert ott ültem és írtam meg). Egy feladat volt a feladatlapon amiből volt A és a B változat, amiből lehetett szabadon(!!!) választani. Az egyik volt a "szakközepeseknek ajánlott" a másik volt a "gimiseknek ajánlott" de akárhonnan jöttél azt választottad amit akartál, ha mindkettőt megoldottad akkor azt vették figyelembe amelyiknél nagyobb pontszámot értél el.

Ha jól emlékszem ezt a rendszert 87 körül vezettheték be, hogy összevont volt az érettségi-felvételi. Előtte valóban az volt, hogy az írásbeli külön volt, de mindenkinek külön volt. Mert amikor 1-be mentünk már biztosan az összevontra készítettek fel minket, mint "újdonság". Hogy ott az átmenet milyen volt arra már ennyi év távlatából nem emlékszem. De, hogy az 1.-ben (ez ma lenne a 9. osztály) kiosztott tájékoztatóban ez szerepelt már, az biztos, mert egy pár éve az egyik költözéskor még mielőtt kidobtam volna megvolt és elolvastam. Tehát mi már ennek tudatában kezdtük a szakközepet, hogy így fogunk érettségizni-felvételizni.

Volt pár különc az osztályban, aki nem szakirányba akart menni. Náluk egy kis nehézség valóban volt, mert a vége felé valóban kisebb volt a magyar és a töri óraszámunk.

Abban az időszakban sima gimiben is úgyanúgy egy nyelvet tanítottak. Ez eleinte kötelezően az orosz volt, és később lehetett váltani az angolra. Voltak kifejezetten "humán gimik" ahol volt két nyelv, de egy átlag "normál tagozatos" gimiben csak egy nyelv volt. Ez megint biztos, mert a feleségem sima gimibe járt, és ők 1.-ben és 2.-ban még oroszt, és 3-tól váltottak angolra. De nekik se volt kötelező idegen nyelvből érettségizni (szintén választható tárgy volt már akkor).

"Mesedélutánjaid helyett maradjunk a valóságnál, a szimpla tényeknél. Megvannak az érettségi témakörök gimis és szakközép érettségire 1990-től a neten. Tehát nem arról hazudsz amiről akarsz." Köszönjük Emese. "témakörök" és nem a konkrét tételek. Ugyanis mint mondottam pl. a szóbeli tételeknek csak egy része volt központi a többit az adott iskola határozta meg. Azt kétlem, hogy az összes iskola összes szóbeli tételét megtalálnád a neten. főleg nem hivatalos formában.

Amik egyértelműen megvannak az írásbeli feladatsorok. De az pl. a felvételi esetén csak a fele volt! az egész játéknak. A szóbeli feladatsorok sehol nincsenek meg, mert pl. ahova én felvételiztem ott szakonként más volt pl. a fizika feladatsor. Szóval akinek fogalma sincs arról mit beszél az te vagy. Seerintem még pajzán gondolat se voltál akkor. És nem anekdótikus az amit az ember 4 éven keresztül napi szinten tanul. Lehet, hogy nálad az de elég súlyos gondjaid lehetnek. Részemről itt befejeztem, mert látszik, hogy fogalmad sincs miről beszélsz.