Miért van az, hogy akármennyire is szeretnék fizikát tanulni normálisan, egyszerűen nem megy?
Akármennyit is tanulok fizikára, nem marad meg belőle semmi (ma csak 3,5 órát foglalkoztam vele, alig maradt meg belőle valami)
Olyan, mintha az agyam a bevitt információt egyből kidobná a kukába..
Hogyan tudnék ezen változtatni?
16/f
Ahhoz, hogy jól meg tudd tanulni, előbb meg kellene érteni.
A magolás a fizikában erősen ellenjavalt, csúnya eredménye szokott lenni.
Ezen kívül sokat segít a tanulásban, ha valamihez érzelmek kötődnek.
Például az, ha jól megérted, igen pozitív dolog.
Lehet olyat csinálni, hogy veszel egy megoldott példát, és megnézed, hogy mi működik még hasonlóan?
Ha találsz ilyet, biztos jól megjegyzed, mert te találtad, az már kötődik hozzád, a tiéd.
1. Lelki alapozás (hinni, akarni, stb.). Kérdezés tudománya. Intelligencia tárgyak szerint listákban gondolkodni. Analizálás és szintetizálás.
2. Normális könyvek beszerzése, mert a maiak egy vicc, szar. Szalay Béla - Fizika, Feynman - Mai fizika
3. Keress olyan példatárat, ahol le van vezetve a feladat megoldása is. Pl. Ennyit kellene tudnod fizikából példatár. Dé-Radnai-Soós….
#1 Lehet, hogy pont az a probléma, hogy sok helyen nem értem. A tanár úr felír a táblára egy impulzusmérleget, amiről fogalmam sincs, hogy hogy kéne felírni egyedül, megkérdezem tőle, elmagyarázza de még mindig nem értem.
Igazad van, jó ötlet, ki fogom próbálni!
#2
Majd elmegyek a könyvtárba és körülnézek, hátha tudok kölcsönözni egy jó könyvet.
Köszi mindkettőtöknek a választ!
1. A fizikát tilos magolni. A történelem és az irodalom lineáris. Emiatt ott a magolás nem zavaró. Egy évfolyamtársam elméleti fizika szigorlati olyan egyenleteket tudott fejből, amit a professzor sem. De fogalma sem volt az összefüggésekről. Emiatt megbukott akkor.
A matematika még csak-csak betanulható, de a fizikában előbb le kell hámozni a körülményeket, hogy megkapjuk az egyenleteket, amikkel matematikázhatunk. A fizikában analizálni kell folyamatosan.
2. A belső érzelmi motiváció nagyon lényeges. Nem ilyen - de hát, csak kevéssé - l, ha anyád gyepál, hogy tanuljál vagy valami karácsonyi ajándék van hozzákötve vagy valami menőségnek hitt dolog miatt akarod tanulni. Ilyen motiváció, ha meg akarod érteni a természetet vagy be akarsz vágódni egy csajnál vagy ki akarod számolni, hogy mitől olyan nehéz kiforgatni egy kereket a forgási síkjából.
3. A feladatmegoldás egy jó terep arra, hogy gyakorolt az átvétel elméletet. Keress jó feladatgyűjteményeket, amik nem csak a végeredményt ismertetik!
#3
Köszönöm szépen a válaszod!
Rendben, igénybe fogom venni a tanácsot!
2003 után végeztem a BME-n fizikusként. Próbálok még egy ötletet adni.
A fizika tanulása során többnyire először induktívan épül fel az anyag. Azaz van ilyen jelenség, meg olyan jelenség. Mi a közös? Azt hogyan kell felírni? És a végén az egész miskulancia leegyszerűsödik pár "hieroglifára" (ti. pár számból, 1-2 latin betűből és több görög betűből álló karaktersorrá).
Aztán amikor az adott problémával szembesülsz, akkor ki kell deríteni, hogy milyen mennyiség(ek) idő-(vagy tér)beli változását kell leírni. Ezekhez szinte mindig van mérlegegyenlet. Ezután az egyenletet kell megoldani az adott feltételek mellett.
Esetedben az impulzusmegmaradás: A rendszert alkotő összetevők (ti. tömefpontok) impulzusainak összege a reakció (ti. ütközés) előtt ugyanannyi, mint a reakció után. Azaz:
szumma_i p_i,1 = szumma_i p_i,2
Ezután lejjebb kell menni. Mi az impulzus? Vektormennyiség: p = m*v. Tehát a képlet ezután már:
szumma_i(m_i*v_i,1) = szumma_i(m_i*v_i,2)
Beírod az ismert értékeket, és kiszámolod az ismeretleneket. Azaz itt az általánosabb, elvonatkoztatottabb leírás felől mész a konkrét felé. Ez a deduktív módszer.
Amikor fizikát tanulsz, nagyon lényeges, hogy ne adatok tömegét tanuld meg, hanem legyen a fejedben egy nagy összkép, egy az adott jelenséggel kapcsolatos leírás, amitől mint kályhától el tudsz indulni a konkrét esetben.
Pl. a felhajtóerőnél ennyit kell tudni: F_felh = V_bemerített * rho_folyadék * g. Azt, hogy a térfogat mi, nem kell tudni, azt sem, hogy a sűrűség az mennyi, de azt igen, hogy ez minden folyadékra (cseppfolyós víz, higany, olaj, stb és a gázokra is) érvényes.
Csak a reményt erősítendő írom az alábbiakat, hogy lásd, lehetséges:
17 évesen megbuktam fizikából (és matematikából is), aztán - miután "megvilágosodott" bennem / előttem pár dolog - , max pontos lett a felvételim (ez akkoriban 120 pontot jelentett), elvégeztem az egyetemet, majd később le is doktoráltam (fizikából, azon belül: kvantummechanika és kvantuminformatika) summa cum laude minősítéssel.
Szóval, hajrá! :)
2-es válaszoló vagyok. Még valami.
Elképzelhető, hogy alacsony szintű a logikai készséged.
Pedig, ha lenne logika tudománya tantárgy, akkor a fiatalok, az összes természettudományos tárgyban remekelnének.
De nem cél a gondolkodó ember politikai, hatalmi szempontból.
Szóval mélyedj el a logika tudományában!
Illetve ajánlom Raymond Smullyan könyveit. A brilliant.org és a - Te érvelési hibád - oldalt is.
Illetve, ahogy fentebb írtam,
- Ennyit kellene tudnod fizikából 1-2 példatárat
- Dér-Radnai-Soós: Fizika feladatok 1-2
Ha még érdekel példatár, olyat keress, ami rendelkezik hibajegyzékkel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!