Miért mondjàk azt, hogy az egyetem életünk legszebb időszaka?

Nálunk a gimiről is ezt szokták mondani, azt az is mekkora szar volt!

A következő ilyen hazugság a gyerekvállalás lesz! Az is csak ennyire életed legszebb időszaka lesz!

Az, hogy mennyire vagy boldog, csak rajtad múlik. Ahogy az is, hogy most megtalálod-e a helyed. Önmagától semmi sem lesz szuper. Tenni kell érte.

A gimit rühelltem. Voltak barátaim, elvoltunk, nem azzal volt a baj. De elvette a gyerekkorom. Éjjel-nappal tanultunk, az órákra gyomorideggel jártam be. A tanárok szétzilálták az idegeinket. Értelmetlen marhaságokat kellett magolni, ami meg fontos lett volna, azt letojták (nyelv, informatika).

Az egyetemet szerettem. Volt benne, ami szívás volt, az tény. Pl. a csóróságot én sem szerettem, meg volt olyan év, hogy ki nem állhattam a szobatársamat, volt, hogy nagyon jól elvoltunk. Viszont ott már nagyon bírtam azt, hogy azt tanulhattam, ami érdekelt. Meg hogy a szorgalmi időszakban nyugodtan beülhettem órákra, gyűjthettem az információt, és nem kellett azon aggódni, hogy már megint tőlem fog kérdezni valamit a tanár, amit nem volt időm átnézni. Vizsgaidőszakban készültünk, ez jó volt. Előre tudtuk általában a tételeket is, és nem kellett attól félni, hogy majd olyat kérdez, amiről fogalmam sincs.

Minden azon múlik, hogy milyen a diákélet, találsz-e barátokat. Ha csak a tanulás meg a kuporgatás megy, akkor az tényleg nem buli.

A gyerekvállalás nekem sem jött be, 2 adhd-s gyerekkel évekig nem aludtam, semmi énidőm nem volt. Ettől függetlenül nem bántam meg, azért él az ember, hogy a génjei továbbmenjenek.

Azoknak a legszebb időszak az egyetem akik lóphasz szakra járnak.

Komoly szakok szívások. Beadandó itt, ott akkor közben ZH-ra készülj, de legyél benn laboron... mások meg ellébecolnak. Így persze szépek az emlékek, csak ez az igazi egyetemtől baromi messze van.

Másik meg az, hogy aki végigszopta az egyetemet annak is megszépülnek a dolgok. Ismerősöm is már tök jó emlékekkel idézi fel az egészet, miközben egy tárgyra készült 1 hónapot mert utolsó alkalommal mehetett vizsgázni az adott tárgyból mielőtt kicsapják (Rettentő jó fej tanár 80-90%-os buktatási rátája ne sérüljön) és már én se mondanám, hogy olyan kemény volt miközben voltak nem gyenge dolgok csak így visszaemlékezés szinten is.

Szerintem:

Már kezdesz a szüleidtől független életet élni, de még mögötted állnak a szüleid. Ekkor van a legkevesebb kötöttség az életedben.

Mondjuk aki szülői támogatás nélkül, munka mellett tanul, az nem feltétlenül ezt az időszakát érzi a legjobbnak.