Mit tegyek, ha totálisan ki vagyok égve (főállású munka melletti tanulás)?
Lehet, hogy páran ismernek már az oldalról.
Büfészakot végeztem eredetileg. Utána, már munka mellett elvégeztem 2 OKJ-t, ami technikailag és gyakorlatilag kiegészíti az egyetemi szakot, ugyanis ez a 3 egy ember/csapat feladata szokott lenni a cégeknél.
Azonban részben azért, mert ez annyira nagyon nem piacképes, részben azért, mert nem voltam lelkes, részben, mert az angolom full passzív volt, nem sikerült ezzel elhelyezkedni.
Ezután átképeztem, képzem magam programozásra, eleinte autodidakta, majd OKJ + autodidakta, majd esti egyetem + autodidakta.
Most volt 5 éve, hogy dolgozom és folyamatosan tanultam is, plusz olykor voltak más dolgok is, amik vitték az estéimet, hétvégéimet, szabadságaimat.
Jelenleg az 5. félévemet taposom és iszonyatosan ki vagyok égve.
Voltak féléveim, amiket kvázi végigsírtam, napi szinten voltak öngyilkos gondolataim, párszor majdnem meg is próbálkoztam vele. (Belegondolva ez a második félévben volt, azóta csak szenvedek.)
Utána ezt fokozatosan felváltotta az, hogy megnyugodtam, kevésbé volt rossz kedvem, cserébe egyre kevésbé bírtam tanulni.
Nyáron nem tanultam autodidakta sem. Végre éltem valamennyire (mert ezt leszámítva az elmúlt 5 évben kimaradt az ÉLET.)
Most viszont nem bírok tanulni, nem tudom rávenni magam, ha mégis, nem tudok koncentrálni. 3 bukott zh-m van a félévben.
Két legtriviálisabb dolog nem jöhet szóba.
Nem jöhet szóba a passzív félév, mert nem fogom tudni folytatni, plusz szeretnék a párkeresésre és a sportra, egészségre koncentrálni, nem akarom a végtelenségig húzni.
Nem jöhet szóba a részmunkaidő, mert nem állok úgy anyagilag.
Mit tegyek?
Igazából már 2017 tavaszán ki voltam készülve, hogy pihenni akarok hazamenni és azóta is tanulok.
Persze a szeretett hobbijaimat totál elhanyagoltam, a barátaimat is eléggé, tele vagyok krónikus betegségekkel.





Azt nem értem, hogy a tanulás, egyéb hétköznapi terhelések miatt, miért kell napi szinten sírni, mentálisan kikészülni?
Keress fel egy pszichológust és egy pszichiáter.
Esetleg azért, mert nem sportol az ember, nem foglalkozik az egészségével, nem találkozik a barátaival, nem foglalkozik a hobbijaival, nem él meg élményeket... Ez eléggé rossz így. Minek így élni?
Pláne 2020-ban ütött szíven (akkor volt a második félévem), amikor mindenki panaszkodott, mi mindent nem csinálhat... hát én életemben nem csináltam azokat, mert csak tanultam.





Ne sírj, te választottad. Te életed!
Ideje felelősséget vállalni az életedért, döntéseidért.





Az a baj, hogy 2 passzív félév után is folytatni kellene. 30 felettiként, esetleg alakuló párkapcsolat mellett, úgy, hogy oldjam meg minimum a sportot is.
A legrosszabb, hogy most még részben távoktatás van, home office van, passzív félévek után valószínűleg már be kellene járni irodába, suliba.
El nem tudjátok képzelni, mekkora segítség a távoktatás és a home office.





"nem sportol az ember, nem foglalkozik az egészségével, nem találkozik a barátaival, nem foglalkozik a hobbijaival, nem él meg élményeket... Ez eléggé rossz így. Minek így élni?"
Nem kell így élned!
"Ti otthagynátok a helyemben? Semmi értelmét nem látom és a mai napot is végigsírtam. ÉLNI akarok, élvezni az életet, mint mindenki más, holnap barátokkal sportolni tanulás helyett."
Hagyd ott, így nincs értelme, ilyen áron nem éri meg. Élj!





Nekem a leírtak alapján az tűnik a legnagyobb gondnak, hogy eléggé "mindent vagy semmit" gondolkodással közelítesz a problémához. Abban gondolkodsz, hogy teljesen otthagyd, amit eddig csináltál és csak élj helyette, mert most semmi élet és csak munka van, de így nem érdemes, meg így nem lehet sportolni, egyebeket mellette.
Jó eséllyel pont az lenne a megoldás a gondjaidra, hogy nem csak ez vagy csak az, hanem különböző, akár időszakosan változtatható arányokban ebből is abból is, amabból is csinálni kéne valamennyit, hogy jól működjön az életed, de egyaránt szolgáljon téged is és a többi célod/érdekeid is.
Arra kéne megoldást találnod, hogy amit/amikor csinálsz, azt olyankor a lehető leghatékonyabban, minél jobb idő kihasználással és eredményességgel csináld. Így az egyes dolgok akár kevesebb idődbe is kerülhetnek és több időd maradhat mellette másra. Akár a munkát is meg lehet próbálni hatékonyabban szervezve, beosztva csinálni. Persze ez nagyban függ attól is, hogy hol, mit dolgozol, mennyi mindent határoznak meg mások, pl. cég és főnökök. Egy csomó mindent lehet az emberek általános szokásainál sokkal jobb időkihasználtsággal csinálni.
A tanulásban és érzelmi hullámzásokban/levertségben is sokat segíthet, ha azt keresed meg, hogy milyen körülmények közt megy jobban. Pl. vannak az embernek napi és havi ciklusai, ha kitapasztalod, hogy neked inkább reggel, nappal, éjszaka, stb. mennek jobban a dolgok, akkor könnyebb lehet hozzá igazítani az életedet.
Pl. elképzelhető, hogy azért megy nehezebben a tanulás, mert eddig jobbára nap közben/este akartál tanulni, miután a munkával végeztél, de akkor már fáradt vagy hozzá. Lehet, hogy ha inkább hajnalban tanulnál és utána dolgoznál, aztán levezetésként sportolnál és aludnál egy nagyot, akkor jobban működne az életritmusod - vagy bármilyen egyéb áteszervezést érdemes lehet megnézni, ez csak egy példa arra, hogy amit eddig csináltál (és amiről szintén nem tudok semmit) nem biztos, hogy kellően jól szolgálta a számodra ideális működést.
Az is lehet, hogy 1-2 naponta, vagy hetente 1-1 napra ki lehet hagyni a tanulást egy kis sportért, vagy magánéletért, ami viszont feltölt annyira élményekkel, energiával, hogy utána jobban tudj miatta tanulni a többi napon és kevésbé taglózzon le a tanulás mennyisége és minden más hiánya.
"ÉLNI akarok, élvezni az életet, mint mindenki más, holnap barátokkal sportolni tanulás helyett."
Lehet ilyet is, csak ha emiatt most teljesen kidobsz mindent, akkor annak később lesz meg az ára, amit nem biztos, hogy jobban szeretnél megfizetni. Ahogy írod is, hogy jobb lenne a sulit most befejezni, mint később párkapcsolat rovására, home office és távoktatás nélkül, stb. Éppen ezért az arányokon kéne ügyesen alakítanod.
A pszichológust nem jó felütéssel és tálalással javasolták, de tényleg hasznos segítség tud lenni. Pont azért, mert ők ismerik az emberi agy működését, segíthetnek megtalálni azokat az arányokat az időd beosztásánál, a tanulásod szervezésénél, akár konkrét módszereket is tudnak tanácsolni, hogyan tudsz hatékonyabban tanulni, amikre talán nem is gondoltál - elvégre mire pszichológus lesz valakiből, jópár évet lehúz maga is az egyetemen tanulással, magolással - jobb esetben pont a tanulás működéséről tanulással is...
(Kicsit mellékvágány, de az oktatási rendszer legnagyobb gondja, hogy pont tanulni nem tanítják meg az embert, csak hozzávágják a tananyagot, meg a követelmény rendszert, hogy tanuld meg, ahogy tudod. Pedig, ha egy kicsit foglalkozol a tanulás módszertanával, a memória működésének megismerésével, akkor utána sokkal hatékonyabban mehet a tanulás...)
Köszönöm!
Hát az ember a megfelelő sorrendben végzi a dolgait, már ahol ez segít, robotporszívó, robotfelmosó, online bevásárlás, elhanyagolt lakás stb. De esti egyetem mellett így is teljes időhiány jellemző stresszel, rohanással.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!