Ki bánta meg az egyetemet?

Szociológus lettem, humánökológia mesterrel. Amiről minden szép és jót mondanak, csak elhelyezkedni nem lehet vele. A szociológiát meg nem is reklámozom, mert csak kiröhögnek miatta.

Orvosira szerettem volna menni de kishitű voltam, mindenki lebeszélt, hogy az nagyon nehéz, nem fog menni -pedig kitűnő voltam-, az egész orvosi pálya nehéz. A szüleimnek szakmája van, én voltam az első továbbtanuló.

Anyum egy szociológus barátnője kellemes irodai munkával rengeteget keres, emiatt találták ki nekem, hogy mi lenne ha idemennék.

Beleegyeztem, legyen, de totál utána se néztem mi ez. Gondoltam vmi bölcsészféle, ne nagyon legyen sok matek. Erre a beiratkozáson néztem, hogy még szigorlat is van. :D

Most végül csak az egészségügyben dolgozom asszisztensként, bánom, hogy nem lettem orvos, elvégeztetni már nincs pénz, nincs idő, pedig orvos kollégák mondják hogy kár, mert az eszem, hivatástudatom meglenne.

23as, és ilyen helyeken nem lehet elhelyezkedni a diplomáddal?

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__egyeb..

23-as vagyok. Alig maradt támogatott félévem, bár nem tudom, most hogy működik. Milliókat nem tudok tandíjra áldozni.

Családsegítőbe el tudnék menni, de rosszabbul fizet mint amit most csinálok és szerintem megterhelőbb is, illetve családlátogatásra saját kocsival menjek a 3. falu végébe "kötetlen" munkaidőben este 7-kor? Ahhoz is kell hivatástudat.

Itt vidéken kutatóintézetek nincsenek, hr-esnek, marketingesnek nem vesznek fel. Szervezetfejlesztésre pedig mérnököket vesznek fel. Tudom, mert a férjem az és ő pont olyan helyre került ahol azt csinálják amit én tanultam ő pedig nem, de hát ő mérnök és meg vmi -lógus. Gyakran a HR-esek sem tudják, mit is takar a végzettségem.

23.

Háát ez elég rossz történet, mondhatni elrettentő példa.

Én is hasonló helyzetben voltam, szülők, tágabb családi kör max érettségi, de inkább szakmunka, esetleg 8 általános. Mindenki le akart beszélni, hogy jogra menjek, nehéz, nem is vagyok túl jó (középiskolai eredményem nem indokolta volna) stb. Hála az égnek, hogy nem hallgattam senkire, és még az egy éves kihagyás alatt is inkább elengedtem a fülem mellett (miközben a felvételire készültem, meg emelt érettségit ismételtem, nyelvvizsgáztam) ezeket a megjegyzéseket, és csak arra koncentráltam, talán túlságosan is. Ehhez kellett a szülők jóindulata is, mert egy megbeszélt OKJ képzést hagytam ott 1 hét után...

Rengeteg szakot el lehet végezni levelezőn, munka mellett, az orvosi nem ilyen, a teljes 6 évet kíván, nappalin.

Ha jól csináltad, és nem csúsztál, akkor elvileg maradt 2 féléved, ezt FIR-ben meg tudod nézni. A maradék félévet 0% kamatozású diákhitelből tudod finanszírozni, amit végzés után apánként törlesztesz. De még így is brutál összegről beszélünk, ha maradt 2 államis féléved, akkor min 13,5 millió, és ez csak a tandíj, az orvosi nem olcsó magában sem.

Gyors számolással a DH2 esetében havonta 55ezret kellene fizetni a fenti összegre, kb. 22 évig. Ami egyébként nem olyan sok, főleg hogy folyamatosan nő a fizetés, külföldi munkavállalással lazán fizeted. Talán nem is ez lenne a gond, hanem hogy ez alatt a 6 év alatt miből fogsz élni, van -e annyi megtakarítás a lakhatásra és a megélhetésre, mert mellette nem nagyon tudsz dolgozni. A felvételiről nem is beszélve, két érettségi tárgyat kellene lenyomni emelten. Viszont a sok szívás ellenére talán azt csinálhatnád, amit szeretsz, igaz mire végzel, mire szakorvos leszel, addigra szinte nulla lesz a jövedelmed...

Nem fogom már elkezdeni. Van emelt érettségim, biológia is - abba nem szóltak bele, kitűnő voltam, a pontom meglenne.

De 36 éves vagyok, 2 gyerekkel, lustálkodó és éhező férjjel, nagy lakással. :D

Az OKJ is nehezen megy ezek mellett, nemhogy egy orvosi. A pénz pedig a másik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy akkor 6 évig én csak viszem a pénzt utána pedig hitelt fizetünk.