Valaki segítene nekem összefoglalni 1900-tól a fontos történelmi eseményeket?

A 20. századi magyar történelem egy százéves, 1900 elejétől 1999 végéig tartó időszak alatt megtörtént magyarországi eseményeket jelöli, kiváltképpen a nagyívű folyamatokra, illetve a hosszútávú jelentőséggel bíró társadalmi, politikai, kulturális, illetve gazdasági történésekre való tekintettel. Ez idő alatt minden szempontból tömérdek rendkívül gyökeres változás zajlott le Magyarországon, melynek folyományai, következményei igencsak lényegesek és meghatározóak egészen a mai napig; számos, különböző jellegű rezsim uralkodott Magyarországon; az ország határai módosultak; két világháborún és több forradalmon esett át; olykor vetélkedett a konzervatív-nacionalista világszemlélet a liberális, baloldali ideológiákkal; ezentúl gyakorta a Magyarország területén élő sokféle nemzetiség, vallási csoport, és osztály közötti feszültség jellemezte az itthoni nyilvánosságot, habár igen nagy mértékben befolyásolták a belföldi fejleményeket a külső tényezők, többek között a globális szintű hatalmi viszonyok, az aktuálisan releváns világmozgalmak, az új technológiai vívmányok és az innováció. Az évszázad nem elhanyagolható részét töltötte Magyarország megszállás alatt, egyebek mellett a kommunizmus közel ötven évét; mindössze az évszázad utolsó esztendeiben tudhatta magáénak a viszonylag stabil, igazán demokratikus intézményrendszert a teljes nemzeti függetlenséggel egyidejűleg.

A dualizmus kora (1914-ig)

Searchtool right.svg Bővebben: Osztrák–Magyar Monarchia

Az 1867-ben megalakult Osztrák–Magyar Monarchia két központú, dualista állam volt. Ausztriát és Magyarországot nem pusztán perszonálunió kapcsolta össze, közös volt a hadügy, a külügy és az ezek finanszírozásához szükséges pénzügy. Ezen tárcák közös irányításáról 60-60 fős delegációk gondoskodtak. Magyarország ezeken az ügyeken kívül teljes önállósággal rendelkezett.

Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett, Ferenc József azonban uralkodóként jelentős pozíciókat őrzött meg, például a hadsereg irányítása teljes mértékben az uralkodó hatáskörébe tartozott. A kiegyezés nem biztosította a szabadságharc céljaként kitűzött teljes függetlenséget, de reális kompromisszum volt. A magyar vezetőréteg elvárásait (területi egység, magyar vezetés az országhatáron belül, védelem a német és orosz törekvésekkel szemben) kisebb áldozatokkal nem lehetett biztosítani.

A kiegyezés nem csak politikai, hanem gazdasági síkon is megtörtént. A közös ügyek rendezésére kvótákat szabtak ki, melyeket 10 évente újratárgyaltak. Az 1867-es kvóták alapján Magyarország 30%-kal, Ausztria 70%-kal részesedett a közös költségek hozzájárulásaihoz. A birodalom egységes piaccá alakult, közös valutával fizettek, szabadon áramolhatott a tőke és a munkaerő. Az adó-, a mérték-, a hírközlési-, és közlekedési rendszert szintén összehangolták.

Mindezen rendelkezések biztosították Magyarország számára a gyors gazdasági fejlődést, amely fejlődés az ország adottságaihoz igazodva elsősorban mezőgazdasági téren volt kiemelkedő.

1868-ban megkötöttük a kiegyezést a horvátokkal is. Ennek értelmében Horvátország beligazgatási-tartományi autonómiát kapott, elismertük a horvátokat, mint politikai nemzetet. Hivatalos lett a horvát nyelv, működhetett a szábor, a horvát országgyűlés, s a magyar országgyűlésbe 42 képviselőt delegálhatott. A horvát autonómia egy, a kisszámú európai nemzetiségi kérdések pozitív kezelése közül. Megnyugvást azonban nem hozott, ugyanis a horvátokban felmerült a trializmus gondolata, vagyis hogy a birodalom legyen háromközpontú (Bécs-Budapest-Zágráb). Ezt az uralkodó - a cseh törekvésekhez hasonlóan- elutasította. Továbbá a horvátok nem nyugodtak bele abba, hogy Fiume magyar kézen maradt (fiumei provizórium).

Az első világháborúban

Searchtool right.svg Bővebben: A Magyar Királyság az első világháborúban

I. világháborús emlékmű Gyergyóditróban.

Magyarországon a lakosság -Európa más területeihez hasonlóan- kitörő örömmel fogadta a háborút, a parlamenti (és parlamenten kívüli) pártok támogatták azt. A háború borzalmainak hatására azonban hamarosan mindez megváltozott. Megérkeztek az első sebesültekkel teli vonatok, hamarosan ellátási nehézségek jelentkeztek, az emberek lassan kezdtek elfordulni a háborútól.

A Monarchia, mint a háború egyik kirobbantója, a kezdetektől hadban állt. Mintegy 9 millió főt küldött a frontokra, melynek nagyjából a fele magyar volt. A magyar katonákat a keleti és az olasz fronton egyaránt, nagy számban bevetették. Hatalmasak voltak veszteségeink; Gorlice, Doberdo, Piave vagy Isonzo neve nemzedékekre beivódott az emberek emlékezetébe.

A háború előrehaladtával az ellátás rohamosan romlott, az életszínvonalat már a jegyrendszerrel sem tudták minimális szinten sem tartani. A hangulat további romlását idézte elő az egyre nyilvánvalóbbá váló háborús vereség, és az arról tudomást nem vevő kormányzati politika. 1916-tól a parlamenten kívüli Magyarországi Szociáldemokrata Párt MSZDP, az -1914-ben alakult, értelmiségieket tömörítő- Országos Polgári Radikális Párt (OPRP), valamint a Kisgazdapárt (FKgP) is egyre erőteljesebben hallatta háborúellenes hangját.

A háború előtt jellemző volt a függetlenségi politika. Ezt töltötte meg Károlyi Mihály baloldali programmal: támogatta a választójog kiszélesítését (mely hazánkban szűkösebb volt az átlagosnál), földreformot sürgetett. Antantbarát politikusként a nép a haza megmentőjét látta benne, elhitték, hogy a történelmi Magyarország még megmenthető.

Az események folyását azonban már nem lehetett megállítani. A központi hatalmak csekély sikerei messze nem voltak elegendők ahhoz, hogy kicsikarják a győzelmet, különösen 1917 után nem, amikor is az USA is belépett a háborúba az antant oldalán. Miután a háborús veszteség elkerülhetetlensége, valamint a Monarchia feldarabolásának terve mindenki számára nyilvánvalóvá vált, IV. Károly békét kért, a birodalmát föderalisztikus alapon kívánta újraszervezni. Ez már kevés volt a nemzetiségeknek, s birodalomszerte nemzeti tanácsok alakultak, Így történt ez Magyarországon is, Budapesten október 24-én megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, a Károlyi vezette Függetlenségi és 48-as Párt, a Jászi Oszkár vezette OPRP, és az MSZDP részvételével, pár nappal később (október 30-áról 31-ére virradó éjszaka és reggel) győzött az őszirózsás forradalom.

Az én alaptudásom, ennél az utca embere nem sokkal tudhat többet.

1914-1918: első világháború

1917: kommunista forradalom

1929-‘33: nagy gazdasági világválság

‘30-as évek: szélsőséges diktatúrák kiépülése Európában (Hitler és Sztálin felemelkedése), agresszív japán terjeszkedés Kelet-Ázsiában

1939-‘45: második vh.

1945-‘49: a kommunista hatalomátvétel folyamata Közép-Európában.

1945-‘50 - 1989: hidegháború

1945- a század végéig: a gyarmati rendszerek felbomlása, legintenzívebb a ‘40-es, 50-es, ‘60-as években.

1956: szuezi válság

1962: kubai rakétaválság

1955-‘75: vietnámi háború, utána az elégedetlenség következtében Amerika fellazulása, a hippi-mozgalom elterjedése az USA-ban.

1989-‘91: rendszerváltás, a kommunista rendszerek felbomlása Közép-Európában, a Szovjetunió felbomlása

1991-2001: délszláv háborúk, Jugoszlávia felbomlása

A magyar történelemben kiemelten fontos a fentieken kívül:

1920: Trianon

1956: forradalom és szabadságharc

Ez csak egy főleg politika-történeti, hadtörténeti lista volt.

Ezek egy része többsége szerintem alapműveltség, ennél bonyolultabban, részletesebben, többet viszont nem hinném, hogy egy, a témában nem érdeklődő, a tanulmányait régen maga mögött hagyó ember többet tud.