Magyarországon miért ilyen komplikált a tanárképzés?

Nem képzik külön őket, ez régen volt. Egy MsC diplomás, pl történész

vagy fizika MsC-vel, a megfelelő képzés elvégzése után rendes tanár lehet. Kicsit le vagy maradva:D

Csak az a gond, hogy aki nem tanári szakon végzett, hanem mondjuk egy infó alapképzésen, az nem taníthatja a rendes iskolai tananyagot, csakis a szakgimikben a szakmai tárgyakat. Érettségi anyaghoz rendes tanárin végzett tanár kell, de egy BSc/MSc-vel például csak egy infó szakgimiben lehetsz például programozást oktató óraadó/szakoktató, ráépülő +1 éves illetve 2 éves OKJ-kon taníthatsz, rendszergazda stb.

Tudom, mert vannak ismerőseim akik csak ezeket taníthatják a középsulis tanári végzettség hiányában. Mellé mondjuk még kéne egy 4 féléves mérnöktanárit elvégezni, hogy rendes tanár beosztott legyél, de ez így teljesen értelmetlen..

Mondjuk azt sem értem ki akar tanári bértábla alapján fizetést kapni, manapság egy nem tanári végzettségű, óraadó/szakoktató jobban keres, hisz már nem bértábla alapján kap fizut, illetve már nem is közférás, hanem munka törvénykönyv szerint kapnak fizetést ami magasabb mint a rendes tanári fizetés. (Persze sok esetben nincs is annyi órájuk mint a rendes tanároknak, ilyen 20 órája van hetente ismerősömnek is)

Ez lenne az értelmes. Így mindenki ingázhatna az iskola és versenyszféra között, megoldaná a tanárhiányt. De jelenleg, ha tanárira mész elvágod magad a versenyszférától mert dupla szakos vagy és fele annyit se tudsz mint egy rendes matek szakos például.. Például nagyon-nagyon kevés példa van arra, hogy egy középsulis infó tanár otthagyja a sulit es elmegy programozónak.. Már eleve rögtön egyetem után sem tud annyit mint egy rendes IT-s, de főleg ha elkezd tanítani, már akkor "leadja" és beleragad a környezetbe, a technológia meg elmegy felette. Soha többet nem jössz ki a tanári pályáról ha pár évet eltöltesz ott.

Angliában például egyáltalán nincs is tanári párja egyik szaknak sem. Mindenki aki tanítani akar valamit, lediplomázik az adott szakon, majd elvégez egy 1 éves pedagógusi képzést ami alatt már taníthat ahol ő is tanul..

Szerintem ez azért van, mert Magyarországon az az alapelv, hogy a pedagógus elsődleges feladata a nevelés, ami a matematika, fizika, irodalom stb. tantárgyakon keresztül történik. Vagyis a pedagógus az egy önálló szakma, ha valaki ezt elvégzi, akkor ne akarjon a versenyszféra és a tanítás között ingázni... Szerintem ez a hozzáállás él ma is, és ez szerintem sem állja meg a helyét, mert a tanári hivatás ma egyáltalán nem vonzó semmilyen szinten (anyagilag és társadalmi elfogadásban) sem.

Szerintem is rugalmasabb lenne az, hogy kémikus, fizikus, mérnök, történész stb. szakosokat nevelne ki az egyetem, és aki akar, pluszban elvégez ezek mellé egy pedagógusi képesítést (ami kb. 2-4 félév). Így a saját szakterületén versenyképesebb oktatást kap, és ha akar a versenyszférában is boldogulhat. Bár ennek az a veszélye, hogy még kevesebben mennének így tanárnak, mert minek végezze el egy mérnökinformatikus a pedagógiai képesítést, ha jól elhelyezkedik egy cégben? Ez nagy hátrány lenne pedagógus utánpótlás szempontjából...

Hát nem tudom. Az az igazság, hogy mellékállásként, mérnökként én is szívesen tartanék óraadóként órákat egy iskolában, de nem teljes állásúként, én pl. biztosan nem térnék vissza a tanári pályára (bár biztos van olyan, aki igen), sőt, ilyet ismerek is, úgyhogy tényleg van rá példa, de szerintem nem általános és rendszerszintű lenne ez.

Hogy mondjam, ha kiskaput hagysz a tanári pálya és a versenyszféra között, akkor az irány inkább szívó lesz (pedagógusból versenyszférába), és ha még vannak is ellenpéldák, azok csak elszórt jellegűek. Vagyis szerintem ez a mostani tanárhiányt nem hogy megoldaná, hanem még súlyosbítana is rajta.