Fel kell adnom az álmomat, hogy egyetem (pszichológia) alatt nem itthon leszek? Lehetséges egyszerre tanulni, dolgozni, kutyákkal napi 3 órát lent lenni és aludni is? 19/L

Szép napot!

Mindig is az volt a vágyam, hogyha egyetemre sikerül bejutnom, akkor kollégiumba költözök, kilépek a szülői házból. Szeretem apámat, és szerinte minek mennék kollégiumba, hiszen itthon mindenem megvan és kényelmesebb is, egyszerűen sok. Szerinte jó, hogy mindig kritizált/kritizál engem, mert így magammal szemben kritikus vagyok és a hibáimat próbálom kijavítani és jobbra törekedni. Csakhogy 19 évesen már elegem belőle, hogy összetörik egy 250 ft-s pohár és két órán keresztül az odafigyelés hiányáról és annak az életben bekövetkezendő baleseteiről beszél, meg mert engem ez nem érdekel, mert csak egy pohár, máris belexarok az egészbe és ez nem csak a pohárról szól, hanem odafigyelés, stb, stb stb. Nem háborgok és idegesítem fel magam egy problémánál, hanem egyből a megoldást szeretném megtalálni, akkor belexarok az egészbe, mert nem nézek ki idegesnek.

Sokáig össze voltunk nőve, mind a mai napig szoros a kapcsolatunk, de már nem vagyok kislány. Mondtam neki, hogy elég volt, hagyja abba, ne kritizáljon, de szerinte ő ezzel nekem jót tesz, és huszonévesen már nemfog kritizálni, ugyanis belátom, hogy amiket mondd, az tényleg úgy van és nem rontom el. Aha, mondjuk a reálisság kedvéért, hogy ez nem így lesz.

Tehát szeretnék kicsit önállósulni, szocializálódni, ugyanis a kortársakkal nehezen megy... ergo barátok nincsenek, vegyülni sem tudok, iskola után pedig egyből haza, mert nincs kivel mit csinálni, valakikkel lenni.

A probléma az, hogy van két kutyám. Egyiküket nem érintené meg, ha 1-2 hetente tolnám haza a képemet, mert apám neki a szívszerelme, de a másik kutya... 3 napig nem voltam itthon, a megtestesült jókedv bús lett, csak feküdt, mindig hátranézett séta közben, hogy hol vagyok... vele nem tudnám megtenni ezt. Plusz, apámnak lenne megint egy idegbecsípődése, senki nem segít neki levinni a kutyákat, most már közel egy hete intézem az összes bevásárlást, kenegetem, viszem a kutyákat, ahogy szoktam.

Mit tudok csinálni? Szívem vágya a kollégium, de ez nem megoldható, az albérlet pedig drága, dolgoznom kellene mellette, de így a kutyák jöhetnének, max esetleg az orvosi költségekbe apám beszállna, mint az oltások, merthogy a lakás a miénk, kis költségvetésű, így kis fizetésből is simán lehet kijönni itthon, pláne ha eggyel kevesebb emberre kell fizetni.

Következő évben kezdem az érettségi előkészítőt, ami 2 éves. Utána szeretnék menni.

Ti mit tennétek? Esetleg a két év alatt vállaljak diákmunkát és egyetemig gyűjtsek?