Van értelme több egyetemet elvégezni?

Én olyan egyetemre (olyan szakra)megyek ahol azt tanulok majd ami érdekel,viszont más is nagyon érdekel.A két terület között (ha csúnya is leírni,de) az alapján döntöttem,hogy az egyik jól keres,a másik meg nagyon nem.Én úgy tervezem,hogy elvégzem ezt az egyetemet,és utána már lesz egy diplomám így tudok dolgozni,de ha még lesz energiám (egy egyetem elvégzése azért elég fárasztó,lehet,hogy tele lesz a hócipőm a tanulással),akkor utána megyek arra a szakra is (semmi köze ahhoz a szakhoz amire most megyek) ,ami szintén nagyon érdekel.Mivel már lesz egy diplomám és addigra már 20-on éveim vége fele fogok járni nyilván szeretnék majd mellette dolgozni is,így (ha lesz kedvem a második egyetemhez),akkor azt mindenképpen levelezőn fogom csinálni,hogy tudjak mellette dolgozni is.

Szerintem ha neked is lesz még energiád még egy egyetemre,érdemes megfontolni a levelezőt tényleg,mert az mellett tudnál majd dolgozni is(esetleg a másik diplomáddal,ami már megvan).

Persze. Persze adott embertől és helyzettől függ.

Van olyan, hogy adott álláshoz kell a szélesebb körű tudás, amit az eltérő diplomák nyújtanak.

Van, hogy valakit egyszerűen nagyon érdekel egy adott terület, és attól függetlenül hogy már van egy biztos végzettsége és munkahelye, hobbiból folytatja a tanulást.

Van, aki nem tud dönteni, mert két eltérő terület is vonzza, aztán majd eldől, melyikkel csinál karriert.

Van, aki X év után úgy dönt, hogy ideje váltani, és ehhez újrakezdi a tanulmányait.

Személyes élményemről tudok beszámolni, mivel a bölcsész vonalon van két (párhuzamosan végzett) mesterdiplomám + egy doktorim (azaz MA, MA, PhD); gazdasági vonalon meg van egy BSc + MBA plusz két szakosító (azaz mester szintű) diplomám (remélem, mert ebből az egyik szakosító pont most van véghajrában, pár napon belül kiderül az eredmény...).

Szóval irigylem azokat, akik ráálltak egyetlen pályára és azt az egyet tolják (mondjuk bölcsész BA > MA > PhD > habilitáció; vagy orvos > szakvizsga > PhD > habilitáció stb.), és abban sokkal-sokkal sikeresek mint én, aki többfele szédelgek.

De én már nem tudom elképzelni, hogy ne több helyen tanuljak, erre valamilyen lelki igényem van. Ha újrakezdhetném, akkor szociológia mellett tanulnék alkalmazott közgázt és utána meg survey statisztikát azt hiszem.... a lényeg, hogy van egy bölcsész énem meg egy közgazdász énem (akkor is, ha tudom: a gazdasági szakok nem közgazdaságtan, ezért nem vagyok közgazdász :P).

A kétlaki élet előnye, hogy sokkal változatosabb, izgalmasabb, mintha csak egy dologgal foglalkozol. És egy olyan személyiségnek, mint én, aki nehezen bírja a monotonitást, ez pont jól jön.

De a hátránya, hogy végső soron lemaradsz azokhoz képest, akik csak egyetlen dologra fókuszálnak és azt tolják mániákusan. Ha komoly tudományos stb. ambícióid vannak, akkor inkább maradj egynél.

Én boldog vagyok így, ahogy.

Én is ugyanígy vagyok,ahogy Te. Most érettségiztem,én viszont megjelöltem szakot,egyetemet,azonban nem fognak felvenni,és ezért újra elkezdtem gondolkodni. Gyógypedagógiát jelöltem,de csak elemző céllal,hogy lássam milyen problémák lehetnek különböző gyerekekkel+segítsek sajátos módszerrel. Emellett érdekel a környezetvédelem de az is kutatási céllal. Művészeti irány is érdekel,de csak időpazarlás lenne,meg énekelni se tudok 😂 De pl másfél év alatt készültem egyedül emeltre egyik tanárommal,és példaértékű tanárt ismertem meg,ami elkezdett motiválni abba az irányba is,hogy én is segítsek diákoknak,de ebben a pénz tart vissza.

Szóval én azt mondom,hogy nehéz ez a pályaválasztás,de lehet több irányba mozogni. Rendészeten végeztem,így én ezt tartom csak hivatásnak,vagyis inkább olyan munkának,hogy aki ilyen pályára megy később, az valószínű egy életre gondolja.

De minden másban (persze még van kivétel) benne van,hogy egy idő után unalmas lesz,múlik ez a sikerélménytől is,meg attól,mennyire tud az ember önmaga megmaradni.

Mindenki többoldalú,de azért van az élet,hogy ezeket az oldalainkat megismerjük. (Így végére egy bölcsesség😂)

Én bölcsész karon szabadbölcsész és magyar szakot vittem párhuzamosan. Utána jogi diplomát szereztem. A jogon közbejött az élet, csúsztam pár félévet, így 8 év helyett 10 évig jártam egyetemre.

Ha újra kezdeném, akkor csak a jogot csinálnám meg, a többit hobbinak tartanám meg.

Író lehetsz egyetemi képzés nélkül is, és a pszichológia izgalmas és érdekes részeit is elolvashatod a szabadidődben, de kutatni nem mindenki képes. Ha van hozzá tehetséged és érdekel is, akkor szerintem azt kellene választanod.

Ha utána még mindig izgatnak a bölcsész tudományok, nyitva lesz számodra a lehetőség.