Mi tortenik velem? Miert erzem hogy minden rossz?

Picit kezd sok lenni ez nekem... Most kezdtem a gimit. Romlott az atlagom. Kollegista lettem, nehez volt elszakadni otthonról, annak ellenere hogy a csaladomnal sincs minden rendben, a húgom mindig verekedik velem. Az ocsem szoszerint utal. Csak az egyik szülőm dolgozik, ezert otthon rengetegszer vita van. Gazdag es sikeres ember akarok egyszer lenni. Es sirhatnekom van ha a jegyeimre gondolok, es a szinjeles osztalytarsaimra. Miert lett ilyen a felfogasom? Irigykedek, keseru vagyok, es sirok a zuhany alatt, mert nekem soha nem lehetnek olyan barataim, es eletem mint masoknak. Eddig egy eletvidam lany voltam. Aki szerette az osztályát, es mindig kesz volt a hazival.. Mostmeg, meghallom oket okoskodni oran es rosszul vagyok tőlük. Mai napig elvagyok maradva jo par hazival. Meg a legjobb baratnom is idegesit. Nem igazi legjobb baratno, soha nem csinalunk semmi olyat amit a "bff"ek szoktak, most tisztazodott bennem, hogyha nincs kollegium vagy nem keressük egymast, vagy kibeszeljuk az osztalyt, es ennyi volt. Csak annyi az egesz hogy mi ketten mindig számíthatunk egymarsa abban a nagy kollegiumban. ennyi. Csalodtam benne, az osztalyomban, es foleg magamban. Nincs senki konkret aki a bizalmasom lenne, meg a sajat csaladom is utal, gyakan csufkodnak velem. Ha eddig elolvastad es van valami normális, kulturáltan kozolheto velemenyed/tanacsod kerlek ne tartsd magadba.

Nagyon koszonom! 16/l