Miért lett hirtelen ennyire fontos a diákoknak a tanulás és az érettségi?

Fu, igazad van!

Senki se erettsegizzen, diplomazzon, legyen orvos/mernok/fogasz/nover/tanar, mert te azt mondtad!

De ugye az se problema ha egy mekis penztaros tervezi a hazad alapjat, es egy benzinkutas lat el a korhazban?

Ok boomer.

"Az érettségi és a diploma is max a hátsó kitörlésére lesz jó, és nemcsak átvitt értelemben, hanem szó szerint, mert olyan szegénység lesz, hogy még vc papírra sem lesz pénzünk és kénytelenek leszünk ezeket használni"

Akkor mégis minek van értelme, értéke?

Értem. Szóval te sikertelen vagy és a tanulás sem ment, vagy nem tudtad hasznosítani ami "papírt" megszereztél kínkeservesen. Ez tisztán lejött a szövegedből.

Na meg utálod a diákokat, az iskolát, nagy általánosságban mindent. Ezt értem.

De honnan veszed ezt a 80%-t?

A diákok között most pontosan annyit érdekel a tanulás és érettségi, mint tavaly vagy előtte. Aprócska különbség, hogy MOST NEM TUDNAK ISKOLÁBA JÁRNI ÉS RENDESEN LEÉRETTSÉGIZNI!

EZÉRT érdekli őket az hogy mi lesz, ezért látod te úgy, mintha most fontosabb lenne a tanulás, az érettségi, mint előtte!

"Már hosszú-hosszú évek óta motiválaltlan a diákság 80%-a."

A szám nem tudom honnan jött, de ebben van igazság. Először is, nagyon sok a töltelék tárgy, aminek haszna nincs, de kötelező ott lenni, tanulni, dolgozatot vagy felmerőt teljesíteni. Ezek után sok a lexikális tudás, mindent lenyomnak a fiatalok torkán, de nem találják meg a motivációs pontjukat, nem mutatják meg nekik, hogy mit érhetnek el, a gyerekek még csak arra se jönnek rá, hogy mit szeretnek. Hasra ütnek, hogy "ez leszek" aztán vagy jól alakul és szeretni fogja, vagy nem. Közben gondolkozni, tanulni, tudást hasznosítani nem tanítják meg őket. Csodálkozik bárki, hogy ilyen rossz oktatási rendszer mellett (és 10-15 éve se volt jó, de azóta semmit nem javult, ami szégyen) ilyenek a fiatalok?

Mindenkinek javasolt video (angol): [link]

"Kiközösítik és strébernek titulálják azt a pár embert aki tényleg tanulni akar."

Ez nagyon iskola függő, tényleg vannak ilyenek. De én például átlagos iskolába jártam, néhányan kibuktak tőlünk is, de 4,6-os volt az osztály átlag. A közössége válogatja, itt pedig kiemelném a tanárok szerepét. Ha a tanár csak bemegy és tanít, nem ér el semmit. Ha megmutatja a lehetőséget, a sikert, a siker élményt, megtalálja a diákok motivációját, megváltozik az arány: hidd el, ha látnák a diákok, hogy aki 15-16 évesen nagyszájú és bukdácsol, emiatt később nem tanul és nem is ér el semmit, de látnák, hogy alázattal (nem pejoratív értelem!), kitartással és tanulással mit érhetnek el, mennyi pénzt, milyen életet, nem így lenne.

"Akik eljutnak felsőoktatásba nagyrészt végigbulizzák."

Meg hány ezren végig dolgozzák? Ne csak a heti 1-2, akár 3 egyetemi buliról beszélj ez esetben, hanem arról a több ezer emberről, akik munka nélkül nem járhatnának egyetemre. És mégis megteszik. Nem egy ilyen embert ismerek és én is ezen emberek táborát erősítem.

"úgy kapmnak diplomát, hogy még alap szakmai tudásuk sincs meg"

Évek óta panaszkodnak emiatt, hogy túl sok a lexikális és kevés a gyakorlati tudás. Majd egyszer talán változtatnak. Vagy nem.

Mindenesetre a kevés szakmai és magasabb lexikális tudás felállás esetén se vitatkoznék pl egy villamosmérnökkel elektronikából, mert bár nem csinálta, biztos hogy jobban tudja, mint én. Persze szerencsére vannak olyan emberek, mint a kérdező, akik tanulás nélkül többet tudnak mint más 5-6 év egyetemi tanulmánnyal, de sajnos a lakosság 99,9%-a nem ilyen zseni. Nézzük el nekik.

"De miért pont most?"

Ha nyitott szemmel járnál, látnád hogy hány 10 éve panaszkodnak. Csak mint ahogy te se vetted észre, úgy a döntéshozók is letojták. Egy diák csak ne pofázzon bele hogy hogy jó tanulni. Majd ott fent megmondják.

"bárhol felhasználni a tudást."

Minden recessziót fellendülés követ. Ez még középiskolás tananyag. Ha most jön egy gazdasági válság, utána gazdaság élinkítés, növekedés következik. Amikor is szükség lesz a szakemberekre.

És miért ne tudnának tanulni? Online oktatás. Nem a legjobb, de legalább működik.

"mert olyan szegénység lesz"

Most én, a fiatal, a huszonéves mérnök hallgató, az egyetemista aki a koronavírus ellenére tanul és mellette ugyanúgy dolgozik mint előtte, tanítok egy egyszerű gondolatot: a szegénység egy állapot. Addig tart amíg szegényesen gondolkozol. Mihent mindent megteszel azért, hogy ne legyél szegény, nem leszel az. Hogy nem leszel 1 hónap után gazdag, az biztos.

Nekem is munkahely váltást eredményezett a koronavírus. De nem szegénységet, nem az egyetem otthagyását, nem reménytelenséget. Csupán változást. Tanuld meg kérlek: minden fejben dől el. Ha te tényleg elhiszed amit írtál, elsők között leszel szegény és utolsók között lábalsz ki a válságból. A többiek pedig mutatják majd, hogy mi lett volna ha máshogy gondolkozol.

Sosem "mindegy". Gondold végig... 15 évesen kezdi a 9.osztalyt. 18-19 évesen vegez tehát érettségizne. 4 évig várja hogy vége legyen es kikerüljön a nagybetűs életbe. Végigcsinálják majdnem a gyerekek a tanévet. 10 hónap a tanév, 7.honapban jelentették be a digitális oktatást tehát maradt 3 hónap. 3 hónap miatt kezdje elölről az egész tanévet? Ha még diák lennék en is fel lennék háborodva. Nem beszélve az anyagi részéről. Azért az esetek nagy részében a szülő tartja el a gyereket amíg tanul, ha a tanév rendje valtozott volna es meg kellett volna ismételni igy még egy plusz év a szülők nyakaba.

Annak idején amikor diplomaztam a sok "baratom" pont ezt a szöveget mondta amit te. A diplomaimat a wc papirral es mc-s munkaval hasonlitotta össze. Tudod miért? Mert ők sikertelenek voltak. Amig ők buliztak én tanultam. Amig gunyoltak addig en csinaltam a dolgom. Most ők alberletben laknak en a sajatomban. Nem busszal hanem kocsival jarok. Sajnos ok most elvesztettek a munkajukat en dolgozhatok itthonrol. Azert akarhogy hangoztatod/ hangoztatjak diplomaval barhova könnyebben elhelyezkedhedsz. Mindent elvehetnek toled de a tudast nem. De erre is tudok peldat mondani. A barátnőm a kicsi gyerekevel egy olyan helyre kirandult (erdőt jartak satoroztak egy masik orszagban) ahol nem beszeltek a nyelvet stb. A gyerek lazas lett de nem tudtak az idojaras miatt a hegyrol lemenni es nem tudtak a helyet sem elhagyni. Ami volt nala gyogyszer be is adta neki de a kicsinek nem csillapodott a laza. Eszebe jutott hogy tanult az egyetemen a gyogynovenyekrol. Sosem vette hasznat ennek a tudasanak de akkor igen. Mivel ismerte a novenyek hatasait igy tudott megfelelo fozetet kesziteni a gyermekenek. Akkor rossz dolog az a tudasa amivel penzt meg nem keresett?

Juj de megkeseredett valaki! És a fiatalokat bántani nagyon menő.

Én voltam diák és tanítottam is, most egyetemista vagyok. Abban az egyben igaza van, hogy a diákok néha kiközösítik az okosabbakat, de ez nem általános. És hogy nem fontos nekik a tanulás? Sose fogom elfelejteni, mikor életem első dolgozatát írattam egy 9-es osztállyal. Előző nap a tanáriban kerestek, kérdezték lesz-e dolgozat. Mondtam, hogy ma nem. Másnap az összes gyerek saját kezűleg írt jegyzettel érkezett, libasorban álltak óra előtt pár perccel, hogy ezt és ezt nem értik pontosan. Volt természetesen jobb és rosszabb dolgozat is, de érdekelte őket, csinálni akarták. Óra közben váratlan kérdéseket tettek fel. Tudtam válaszolni, de nem számítottam rá egyébként.

Ez egy osztály, de én azt gondolom, hogy nem kéne rossz véleménnyel lenni egy egész generációról. Egyeseknek szerintem savanyú a szőlő, mert a rendszerváltás előtt nem sokan mentek egyetemre.

Az egyetemről meg annyit, hogy ami az amerikai filmekben van az egyetemistákról, az a valósággal köszönőviszonyban sincs. Persze van a bulis része, kollégiumi bulik, szakestek stb. Vagy a nem jártam be, de átmentem. Aha persze, azt még egyszer számon fogják kérni az államvizsgán. És a minden nap iszunk, szexelünk az évfolyamtársainkkal dolog egyáltalán nem igaz. Tudnád, mennyi egyetemistának a napi problémája, hogy főznöm kell a barátomnak/vőlegényemnek/ férjemnek, és igen, akár a GYEREKEIMNEK. Sokan nagyon vallásosak, nekik a "buli", tehát a kikapcsolódás az hangszeres fellépés, templomi kórus, stb.

Egy átlag, szingli egyetemistának pedig a napi rutinja, hogy órákra megy, aztán haza az albérletbe, kollégiumba, onnan még esetleg a könyvtára, aztán beadandó, készülés. Magamból kiindulva, kb. kéthetente egyszer sörözök a barátaimmal, kimondott buli csak kivételes alkalmakkor, mint például gólyaavató, farsang, vagy valami külföldi diák születésnapja, akinek van pénze az egész kollégiumot megvendégelni. Ezt már ugyan ne sajnálja tőlünk senki.