Miért van az, hogy az emberek többsége jobban szereti a humán, mint a reál tárgyakat?

sztem azért, mert a reál tantárgyakat érteni kell, és nem lehet őket bemagolni, mint a humán tárgyakat, és a reálhoz egyszerűen adottság kell, mert vagy érted a matekot és fizikát vagy nem, ha nem akkor nagyon de nagyon meg kell szenvedned a jobb jegyért(tapasztalat)

a humán meg egyszerűen megtanulható, ok-okozati kapcsolatra épül mint a történelem, és a butábbak be is magolhatják

"Szerintetek kijelenthető az, hogy az egyik "könnyebb", mint a másik?"

Nahát,gondolkodj már!

Attól függ,ki jelenti ki.A reálosnak könnyebb a reál,a humánosnak a humán.:P

Én a szerencsésebbek közé tartozom, reálos vagyok. Általánosban és középsuliban szinte 0 tanulás mellett 4-5-öseim voltak matekból és fizikából, csak oda kellett figyelnem órán.

Most az egyetemen persze ennyi nem elég, de azért könnyebb a helyzetem.

Nekem a humán tárgyak nehezebbek voltak, törit kimondottan utáltam, verset elemezni a mai napig nem tudok, egyszerűen lusta voltam ezekre tanulni, nem érdekeltek... de azért 3-4-eseket ezekből is összeszedtem.

Aki szerint a humán tárgyakhoz nem kell logika, az menjen el például jogra. Elvileg az is "humán" tárgy (társadalomtudomány, nem pedig természettudomány).

Oda is magyarból meg történelemből van felvételi (mert jogi ismereteket eléggé el nem ítélhető módon abszolút nem tanítanak középiskolában, ezért van az, hogy nagyon sok embernek fingja sincs semmiről, de azért aláirkál mindent, aztán itt kérdezget, hogy börtönbe csukhatják-e, ha nem tudja fizetni a hitelét, meg hogy mi lehet a következmény nemfizetésnél...)

Oké, hogy azt is be lehet magolni (bár ekkora anyagnál ez már elég embert próbáló, a magolósok nem szokták bírni), de majd a jogeseteknél érted meg azt, hogy mekkora szerepe van a logikának, meg hogy hányféle úton lehet eljutni lényegében ugyanahhoz a megoldáshoz.

Egy részről van egy bizonyos társadalmi meghatározottsága a dolognak. A társadalom különböző példaállításokon keresztül (pl azzal, hogy a médiában, filmekben ki jelenik meg sikeresként, követendő példaként) egyfajta divatot teremt. Ma a reáltudós mint egy elvont, elérhetetlen, őrült vagy legalábbis fura alak jelenik meg, a humán tudós pedig sokkal pozitívabb figura, pl történész és egyben kalandor, mint Indiana Jones. Ez tudat alatt mélyen beépül a választási sémánkba, hisz mindenki inkább lenne Indiana Jones, mint mondjuk a Flubber dilis főhőse (akit Robin Williams játszott). A társadalom határozza meg azt is, hogy mit tekintünk műveltségnek, ki a művelt és műveletlen. Ma Magyarországon reménytelenül bunkónak számítasz, ha nem tudod, ki volt Mátyás király vagy Napóleon, ellenben bocsánatos bűn, ha nem tudod a Pitagórasz-tételt – pedig a maga területén mindkettő ugyanolyan alap. Ez is egy motiváló tényező, hiszen társaságban senki se akarja lejáratni magát, szóval inkább megtanuljuk a törit mint a matekot. Tehát a társadalom úgymond „beárazza” az információmorzsákat, és egy ugyanolyan nehezen megtanulható töri darabka sokkal nagyobb társadalmi hasznot hajt, mint egy matek. Márpedig az ember társas lény, és az orientációjában erősen befolyásolja, hogy társasági sikereket (is) akar elérni.

A másik fő ok az, hogy a töri eleinte könnyű, kevés befektetéssel lehet nagy haladást tenni benne. Ellenben a matekhoz (meg részben a kémiához és fizikához is) már eleinte is kell egyfajta absztrakciós képesség, amit csak verítékkel és gyakorlással lehet elérni. És amiben az ember sikeres, ahhoz jobban el kezd vonzódni, vagyis jobban megy a töri, tehát jobban fogom szeretni.