Miért akarja sok diák az év végi jegyét érettségi jegyként? (bővebben kifejtve lent)
Tanulós Facebook csoportokban, Eduline cikkek alatti kommentekben nagyon sok végzős diák írta, hogy szerintük ez lenne a legjobb megoldás. Mindenképpen szeretném leszögezni, hogy én sem tudok tökéletes megoldással szolgálni, de szerencsére ez nem is az én feladatom. Semmiképpen sem az a célom ezzel a kérdéssel, hogy azokat szidjam, akik egyetértenek ezzel, csak szeretnék egy beszélgetést elindítani. Azt is tudom, hogy valószínűleg nem lesz a vészterv (amiről még húsvét előtt tájékoztatnak Maruzsa Zoltán szerint) mindenki számára tökéletesen kielégítő, bármi is legyen a döntés, lesznek olyanok akiknek nem fog megfelelni.
Szóval, itt ez a cikk:
Nyilván nem mindenki érettségiző, aki szavazott, de nem akarom elhinni, hogy ez az opció vezet toronymagasan. Több szempontból is problémás:
1. Sokak javítani szeretnének az eddigi eredményeiken, esetleg új tárgyakból vizsgáznak és nem kevés pénzt fizettek azért, hogy újra megírhassák az érettségit. Én is ebbe a kategóriába tartozom. Ráadásul utoljára 10. osztályban volt jegyem abból a tárgyból amiből érettségiznék emelt szinten, és gimiben középszintű órám volt, akkoriban még nem is érdekelt, ezért nyilván nem örülnék a jegyemnek. Ugyanez fordítva: emelt óraszámos csoportokból is vannak akik csak középszinten vizsgáznának (nálunk a matekosok, kémiások voltak így), ők valószínűleg jobban szerepelnének középszinten, mint amit az év végi jegyeik tükröznek.
2. Ki tesz különbséget egy 80%-os ötös és egy 96%-os között? Erre olvastam azt a választ, hogy az átlag alapján számolják ki, de ez sem igazságos a különböző iskolatípusok miatt. Az egész érettségi azért van, hogy egységes feladatsorokat írjon MINDEN EGYES diák. Megint a saját példám: egy erősebb gimibe jártam, 3-4 közt voltam matekból, érettségin mégis ötöst írtam (igaz, épphogy 80% feletti, de attól ötös.) Más gyengébb iskolában lehet valaki végig kitűnő, ha esetleg engedékenyebbek a tanárok, de az érettségin nem biztos hogy ugyanaz a tudás ötöst jelent.
Egyéb lehetőségek:
3. A diákok dönthessenek, hogy szeretnének-e vizsgázni, vagy elfogadják az év végi jegyeiket. Ezt sem tartom a legigazságosabb opciónak, fent említett okok miatt. Plusz ott vannak a szakmai érettségik, és a gyakorlati tárgyak, amikre sokan most készülni sem tudnak otthon (pl tesi).
4. Online vizsga nem elérhető mindenki számára, ráadásul magas a csalások veszélye, stb. Szerintem nem is lehet ilyen rövid idő alatt egy egységes felületet kialakítani erre, ami bírná a terhelést közel 100 ezer érettségizővel szemben, akik egyszerre lépnek be és egyszerre vizsgáznának. (lsd egyetemen a Neptun, ahol közel sincs egyszerre ennyi ember tárgyfelvételkor, mégis összeomlik)
5. Őszi érettségivel kimaradna egy egész évfolyam egyetemről, zavaros lenne az egész. Keresztféléves kezdésre az egyetemeknek is fel kell készülnie az órarendek miatt, sok szaknál nem véletlen, hogy nem indul keresztféléves képzés. Az egyetemek szempontjából azt tartanám a legjobbnak, és személy szerint is azt szeretném, ha szeptemberben (esetleg októberben rövidebb szorgalmi/vizsgaidőszakkal) elkezdhetnék a gólyák az egyetemet.
Ti mit gondoltok az egészről?
Én nem tudom , engem ez nem érint szerencsére; de most jutott eszembe így hirtelen a kérdés láttán, hogy pl mi lenne, ha szeptember-októberben megtartanák az érettségi vizsgát, és akkor vagy fél évet csúszna mindenki, és februárban indulnának a most 12.-eseknek a képzések;
Vagy pedig lehetne az is, hogy pl akkor nem minden elsőféléves tantárgyat adnak le nekik, hanem mondjuk október végén derül ki, hogy kit hova vettek föl , és novembertől mondjuk nem a szokványos mondjuk 15 tantárgyat kapnák meg első félévre az elsős diákok (akik most 12.-esek, és akkor pl novemberben elkezdhetnék az egyetemet), na és tehát mondjuk megvan minden iskolában, hogy mely tantárgyakat szokták tanítani első féléveseknek adott szakon, ez mondjuk legyen 15, és akkor mivel később kezdték a tanévet, nem szeptemberben, akkor ezért ők mondjuk kezdésnek csak 10 tantárgyat kapjanak; meg még egy olyan engedményt, hogy ne 36 kredit kelljen 2 félév alatt, mert, hogyha eleve kevesebb tantárgyat adnak nekik, hanem mondjuk valamivel kevesebb. De ez is csak egy ötlet; de szóval lehet, hogy az lenne a legjobb, hogy ugye still őszi félévben érettségiznek, de indulhatna csak februárban is a képzés.
*Sőt, akkor kivételesen kaphatnának a 15 helyett 10-12 tantárgyukra több kreditet kivételesen.
(ez még mindig csak az ötletem folytatása, tehát ez csak most pattant ki az én fejemből, csak gondoltam leírom, hátha jó ötlet.)
Végzős vagyok és egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy az évvégi jegyeket kapnánk meg. Miért? Mert az érettségin könnyebb összehozni jó jegyet, mint egy egész éves munkával. Szerintem mindenki tudja, hogy az érettségi egy vicc kategória. Mutatok pár példát miért nem reális ez a megoldás. Van olyan tanárom, aki nem tud összeadni számológéppel, de 5-ös matekot írt és egy fizika tanárom, aki hármasnál jobb jegyet sose kapott, mert nem szerette a tanár, elment emeltre, mert azt nem a tanára javította és ötös kapott. Még ahol hibádzik: - nincs akkora felügyelet doga közben, mint vizsgán. Ergó simán lehet, hogy az 5 csak puskával megy
- tanártípusok miatt. Van, aki sokkal többet vár el, mint ami a tanagyagban van, arcra megy az osztályzás (nálunk van ilyen) stb
- 12. éves anyagban nincs benne a 9.es anyag, hanem trigonometrikus egyenletek..
De mindenképpen jóóól megszívjuk
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!