Ha ekkora hiány van tanárokból, akkor miért emelik a minimum tanulmányi átlagot állami képzésen?

Van róla fogalmad, hogy műszaki képzéseken mennyire nehéz ezt a 3-as átlagot tartani az előírt kreditek mellett?

OK, hogy egy pedagóguskaron is tanulni kell, nem állítom, hogy nem. De oda csak popsi kell, és megtanulod. Míg egy műszaki terület ennél jóval összetettebb.

Ha eddig nem tűnt volna fel a mai politika irányzatából, de a cél ezzel az egész marhasággal (kezdve az ,,ösztöndíj"szerződéssel), meg a minimum átlagemelésekkel, hogy szép lassan szokassa az embereket arra, hogy bizony nem ingyenes a felsőoktatás. Már eleve az, hogy megszabják, hogy mennyi lehet a max. állami féléved (amit kicsit meg is lehet érteni, mert sokan csak eltengődtek, be kell vallani), is egy korlátozás. Aztán jön az, hogy minden évben egyre magasabbra kell tenni a lécet, és egyszer eljutunk odáig, hogy akár a 4,5-es átlag kell majd az államin maradáshoz. Szóval gyakorlatilag mindenkinek fizetni kell majd, és esetleg lesznek olyan kedvesek, hogy a legügyesebbeknek és legokosabbaknak megengedik, hogy államin lehessenek, de nekik is csak úgy, ha az országban maradnak (lásd ösztöndíj-szerződés).

Vagyis ne csodálkozz az átlag emelésen. És ehhez semmi köze annak, hogy kevés a tanár, mert nem a tanárképzés a cél, hanem hogy mindenki fizessen.

A másik dolog, hogy ha jól tudom, tanárszakosként pályázhatsz egy nagyon jó kis ösztöndíjra, ami egész képzési idő alatt jár (csak ki kell választani 3 lehetséges megyét, amiben dolgozni fogsz). Abból a kb. 80 ezer Ft/hó-ból simán lehet gyűjtögetni is.

Ez az ország nem természettudományos érdeklődésű, úgy alapból a mai globális világra sem nagyon mondható ez el. Egy korábbi kérdés hozzászólásában olyan szépen leírta valaki, hogy itt akkor leszel kellő a munkaerőpiacon és akkor lesz jó fizetésed, ha be tudsz ebbe a fogyasztói társadalomba épülni, olyan dolgokat gyártasz, ami mindenkinek kell, pl. ezek a virtuális valóságbeli dolgok, mindenféle kütyü, ezért jóa programozóknak is. De a TTK gyakorlatilag kutatás, amiből nem olyan jó pénz származik, inkább csak eszi a pénzt (néha csak felfedezgetnek dolgokat, de az a kisebb része). Ugyanez van a közszférával, minek is áldozzanak olyan sok pénzt rá, ha te nem termeled a pénzt vele, csak tanítasz? Ne vedd sértésnek, tényleg.

Az pedig nem igaz, hogy nem fogod tudni kifizetni. ,, Ha egy tanárszakos hallgatót önköltségesre sorolnak, akkor annak díja egy élet alatt sem térül meg, ha a fizetést nézzük." Számold már össze :D Kb 1,5 millió Ft-ot fogsz az első pár évben keresni nettó (és ebben nincs még a bónuszok, cafeteria). Ha minden féléved fizetős is lett volna, akkor is az a 6 év 6 millió forintja megtérül 4 éven belül (ha addig eltart valaki). De ott a diákhitel is.

Szóval...ne keresd a logikát ebben a szabályozásokban. Mondom, itt az a lényeg, hogy egyszer majd mindenki fizessen.

,,OK, hogy egy pedagóguskaron is tanulni kell, nem állítom, hogy nem. De oda csak popsi kell, és megtanulod. Míg egy műszaki terület ennél jóval összetettebb."

Ezzel elég erősen vitatkoznék. Az én mérnöki szakomon rengeteg a kémia, aminek a legnagyobb részéhez csak popsi kell. És sok olyan mellékes tárgy is van, amihez szintén. Egyedül magukhoz a mérnöki tárgyakhoz elég gondolkodni, a feladatokon meg a beadandókon, de ez meg pont azért könnyebb, mert ha bejárok órára, logikus, és simán rám ragad, nem kell hozzá magolni, amit utálok. Akinek kicsi esze is van a dolgokhoz, simám megvan a 3-as feletti átlag. Mondjuk lehet, a BME-n nem, így inkább én egyetemhez is kötném ezt az átlag-dolgot, nemcsak szakhoz.

Azzal azért remélem tisztában vagy, hogy nem azért van egyre kevesebb jelentkező a tanári szakokon, mert ilyen-olyan tandíj van, hanem azért, mert utána konkrétan éhbérért kellene dolgozniuk?!

Mellesleg osztatlan képzésről van szó, ahol szakpárok vannak, nem pedig egyetlen szak.

#3: matek valóban csak 3 félév, de van 3 félév mechanika, anyagismeret, gépgyártás technológia, hőtan, áramlástan, hő-, és áramlástachnikai gépek, pneumatikus és hidraulikus irányítástechnika, képlékeny alakítás, gépelemek, és még sorolhatnám.

#5: annak ellenére, hogy nem lehet simán beseggelni, de van elméleti része is, nem elég csak érteni.

A göngyölt átlagom 3,4 körüli, és ezzel bizony a jobbak közé tartozok.

Én úgy gondoltam, hogy ezeknek az átlagoknak ahhoz van köze, hogy hagyományosan milyen jegyeket lehet szerezni egy-egy képzésen. Nálunk mérnöki szakon szinte soha nem cél a 4-5-ös elérése, mert egyszerűen a számonkérések szintje nem olyan, hogy aközött válogass, hogy 3-asra, vagy 4-esre tanulod meg, hanem először is az a fontos, hogy átmenj, utána a jegy már lutri.

Ezzel szemben más szakok hallgatóinál sokszor hallottam, hogy a jegy is számít, úgy állítják össze a zh-kat, hogy tényleg differenciálja a tudást a 4-5-ös jegyeknél is. Az is lehet, hogy ez a más típusú anyag miatt van, ha valamit csak meg kell tanulni, akkor jobban érvényesül, hogy hány %-ot tudsz a kérdésekből, míg ha megoldandó feladatok vannak, akkor kevésbé tudod azt mondani, hogy na, 80%-át megtanultam, ezzel elérek legalább 70%-ot, mert nincs ilyen bizonyosság. Egyszóval más az osztályzási rendszer, én úgy tudom, hogy általában tanárin ha már átmész, könnyebb jó jegyeket csinálni, mint általában mérnökin.

De egyébként valóban egyetemfüggő is, ahogy egy korábbi válaszoló írja, én pl. BME-s vagyok, itt még a 3-as átlagot is meg fogják érezni, de például a Miskolci Egyetemen vagy az Óbudai Egyetemen ugyanezen a szakon könnyebb jó jegyeket szerezni, nem csak azért, mert könnyebb, hanem mert nem is ahhoz szoktatják a hallgatókat, hogy "a kettesnél nincs jobb jegy, csak szebb".