Egy sima nyelvszak és egy tanári nyelvszak mennyire egyezik meg és miben különbözik?

Még csak elsőéves tanáris vagyok, úgyhogy nagy tapasztalatom nincsen.

Ebben az évben főleg nyelvgyakorlataink vannak, angolból konkrétan heti 2x másfél óra. Kb erős B2-es szintű feladatokat csinálunk, újra átvesszük az igeidőket (persze nem a legelejétől, hanem a bonyolult, fogós részeket gyakoroljuk), ritkább szavakat tanulunk és sok phrasal verb van. A tanárunk Kanadából származik és nagyon jó fej :D Vizsgázni nem fogunk félévkor, hanem az eddigi munkánkra kapunk jegyet. Nem nehéz eddig a tárgy, ha rendesen tanulod a szavakat és megcsinálod a házit (amivel gyakorolsz), akkor nem nagyon lehet lemaradni. A nyelvi alapvizsga év végén lesz és C1-es szintűnek mondják. Van még tudományos íráskészségünk is, ez viszont sokkal szárazabb, szigorúbb, szabályokat kell tudni halomra (pl mikor milyen írásjelet használsz - nem olyan egyszerű ám, mint gondoltam). Az eddigi órák nagyon unalmasak voltak, más tanárhoz járók szerint is.

Amit még nem szeretek, az a mondattan. Egy előadás eleve sokkal kevésbé interaktív, mint egy gyakorlat, hiszen nem 15-20 ember van együtt, hanem több száz, hátul ülve nem hallani a tanárt és van, amelyik követhetetlenül magyaráz. Csomóan be se járnak már most, sok panaszt hallok, szóval szerintem az ilyesmi tárgy(ak)ból könnyebb megbukni, mint a gyakorlatból.

Az anglisztikásoknak elég sok más tárgyuk van még, ami nekünk nem vagy később lesz kötelező, azokról nem tudok nyilatkozni.

Én anglisztikás vagyok. A tanárisok ugye két szakot visznek egyszerre és ezekhez még hozzájönnek a “tanáris” órák (pedagógia, pszichológia és a többi), emiatt ők kevesebb angolos tárgyat tanulnak, mint mi. Illetve az alapozó tárgyak is elég különbözőek (nekik inkább “tanáris” alapozó tárgyaik voltak, nekünk pedig filozófia, irodalomtudomány, nyelvtudomány, interkulturális kommunikáció). Vannak közös óráink a tanárisokkal, azonban ezeknek a nagy része el van csúsztatva 1-2 félévvel, mert különben nem lehetne minden hallgatóra elegendő létszámú kurzusokat tartani (főként ugye szemináriumoknál lenne probléma), ez azt jelenti, hogy vannak közös tárgyak, de nagyon más a tantervi beosztás. Pl. mi először megcsináljuk a töris tárgyakat, majd utána jön az irodalom és kultúra, míg a tanárisoknak ez fordítva van.... a sorrendben elég sok különbség van más tárgyaknál is, ami szerintem inkább nekik negatívum, mert mi jobb és logikusabb beosztással haladunk. Ami közös mindkettőben az az, hogy az első két félévben vannak nyelvfejlesztő órák, tehát ezeken együtt is vagyunk. Nekünk kötelező az első év végén megcsinálni az alapvizsgát ahhoz, hogy utána fel tudjuk venni a sávot, specializációt, míg nekik csak annyi a kikötés, hogy az 5. félévig teljesíteni kell. Ja és ugye nálunk kell egy sáv és egy specializáció, ami azt jelenti, hogy kiválaszthatsz egy területet, ami jobban érdekel és akkor azt nagyobb óraszámban, plusz tárgyakkal tanulod (pl. american studies, british literature and culture, translation studies stb.). A specializáció helyett akár minor is választható, ami pedig egy másik szakot jelent. A tanárin ugye ilyen nincsen, mert ők eleve két szakot visznek, plusz a tanáris tárgyak és így sokkal több órájuk is van.

Az alapvizsga elviekben C1 szint, nagyjából tényleg. Nálunk ez úgy néz ki, hogy az írásbelit (szövegértés, íráskészség, nyelvtan) kell először megírni és csak akkor lehet szóbelizni (szóbeli, hallásértés), ha sikeresen teljesítetted az írásbelit. Egy vizsgaidőszakon belül is lehet javítani, mindegyikre 2-2 alkalom van és ilyenkor elég csak a sikertelen feladatot megismételni. Szerintem annyira nagyon nem volt nehéz, de elég sokan megbuktak és igazából meg tudom érteni. A tanárok állítják össze a feladatsorokat minden évben a saját szájízük szerint, tehát nincsen túl sok korlát stb. ami alapján le tudnád szűrni, hogy mégis mire számíthatsz... az előző évi feladatsorokhoz nincsen hozzáférésünk, nem kapunk ki semmilyen témákat, listákat stb., tehát gyakorlatilag egyedül a nyelvfejlesztő órák vannak, amik szerintem nem nyújtanak elegendő segítséget (attól is függ, hogy éppen kihez kerülsz és ki tanít, amit elsősként nem egyszerű jól kiválasztani). Úgyhogy teljesíthető, de azért nem olyan egyszerű, szerintem nyelvvizsgázni sokkal egyszerűbb volt.

A tárgyak között pedig szerintem nem tudnék olyat mondani, ami kifejezetten buktatós tárgy.... Persze, vannak olyanok amiken többen megbuktat vagy mi is sok felsőbbévessel jártunk az órákra, de szerintem ennek elsősorban nem a tárgy az oka. Jellemzően ott nagyobb a bukások száma, ahol sok az anyag, sokat kell olvasni és mondjuk kifejtős kérdések is vannak (pl. töri, irodalom). Itt sokan nem mérik fel a követelményeket, nem készülnek folyamatosan, esetleg be sem járnak és a vizsga előtt lehetetlenség annyi mindent megérteni, átolvasni, megtanulni. Szemináriumokon sokkal kevésbé jellemzőbb a bukás, mert ott azért mindenki megcsinálja a beadandókat, megírja a teszteket stb., ott kvázi rá vagy kényszerítve arra, hogy foglalkozz vele. Viszont ami előadásokon és szemináriumokon is veszélyes az a katalógus.... ha van (és sok órán szokott lenni), akkor nagyon komolyan veszik, hogy hiányzol, késel, sőt van-e felszerelésed/házid/olvastál-e, a határidőkre is nagyon figyelnek. Ha valami nem stimmel, akkor megbuktatnak. Úgyhogy nagyrészt nem a nehézségén múlik, hanem inkább a felelősségen, odafigyelésen és szorgalmon. Nekem eddig (szerencsére és le is kopogom) minden sikerült elsőre, semmiből sem buktam meg és nem kellett ehhez zseninek lenni.

(Ez mind nyilván saját tapasztalat, ahol én tanulok, tehát máshol lehetnek eltérések :) )