Amikor beszámozták a Volánbusz járatait, akkor miért nem vették át a Budapesti járatszámozási rendszert?

Mivel jóval tágabb számtartományból gazdálkodhattak, nem volt szükség az útvonalváltozatok betűvel való jelzésére, meg lehetett oldani 3 karakterből mindent.

A gyorsvasúti hálózatokon pedig eleve ritka a betétjáratok külön jelölése, talán német nyelvterületen fordul leginkább elő, de ott sem általános.

# 2

A betétjáratok betűvel történő jelzésének az az értelme, hogy valamiféle logikát visznek a számozásba, és nem a számokkal való spórolás. A BKK által üzemeltetett "A" jelzésű járatok számossága nem nagy, így nyugodtan meg lehetne tenni ezeknél a járatoknál is, hogy kapnak egy új számot, sőt a számtartományt is nyugodtan lehetne bővíteni, hiszen az nem egy kőbe vésett dolog. Csak nem tudom, mi értelme lenne pl. a 62A-t inkább 63-as villamosnak hívni, vagy hát ennyi erővel egy véletlenszámgenerátorral is lehetne csinálni a vonalszámozást.

A négyes számú lepontozógépnek:

Az egész kérdés ugye nem az utasok oldaláról indul, hanem a szolgáltató döntése ez. Lehet, hogy az A jelzés jobban emészthető az utasnak, mint az egy számmal magasabb számjelzés, de az biztos, hogy a forgalomirányító informatikai rendszerek jobban kezelik a csak számokból álló vonalszámozást, mint a betűket is tartalmazót. A BKK Futár sem használ betűket a forgalomirányító rendszerben, például, azok csak az utastájékoztatásban jelennek meg.

Szerintem nem baj, ha hanyagolják a betűket a járatszámokból. Pláne eleve háromjegyű számokhoz nem szerencsés még hozzácsapni egy betűt is, látható is, hogy alig férnek ki bizonyos buszok kijelzőjére, pedig pont az lenne a lényeg, hogy messziről is láthatóak legyenek.

És egyébként miért is kellenek a betűk? Vegyük például az E-vel jelölt gyorsjáratokat. Az első észrevételem, hogy sehol, se menetrenden, se térképeken, nem magyarázzák meg, hogy az E az gyorsjáratot jelent. Tehát egy nem helyinek gőze nincs erről, max esetleg rájön, hogy E mint expressz, de az se biztos, mert külföldön inkább az X-et használják ilyen esetben.

A második észrevételem pedig az, hogy a betűjelzés fölösleges információt akar átadni. Hogy is utazik az ember? Megnézi hova akar eljutni, megnézi hol kell leszállnia az úticélhoz, majd megnézi hogy abban a megállóban melyik busz áll meg. Az utasnak tökmindegy, hogy az a járat, ami egyébként gyorsjárat, egy csomó más megállót kihagy útközben, ha pont ott, ahova menne viszont megáll. Tehát maximum akkor van értelme külön jelölni a gyorsjáratot, ha egyébként tökugyanazon az útvonalon megy, mint egy alapjárat. Például a 200E busznál az E nem ad semmilyen plusz infót, mert nincs olyan járat, ami ugyanazon az útvonalon megy, de több helyen megáll közben.

És egyébként a betétjáratok A jelzését is el lehetne hagyni szerintem abban az esetben, ha csak annyiban különbözik az alapjárattól, hogy nem megy végig a vonalon. Hiszen ki van írva a végállomás a szám mellé a buszra. A menetrendjeiket is össze lehetne fésülni, és mondjuk egy *-gal jelezni, hogy melyik járat nem megy végig.