Vasúton olyan részeken ahol 20-as lassú jel van, ki sem bírná a gyorsabb sebességet? Mi az oka legtöbbször?

El sem tudod képzelni mennyibe kerül egy kisiklott vonat, ha meg személyvonat akkor pláne. Inkább 10-zel lassabban ezerszer, mint 1 kisiklás.

Az ok meg lehet bármi, nem csak a sínszál hibája, egyéb felépítmény, alépítmény hiba, belógó műtárgy, de kanyar, váltó stb is.

Sajnos a hatvanas, hetvenes években és előtte nem nagyon értettek még a vasúti sínek lefektetéséhez az emberek. Akkoriban még szó szerint fából volt a talpfa és nagyon igénytelen, gyenge módszerrel rögzítették a sínszálakat a talpfákhoz, és nem volt megfelelő technológia ahhoz, hogy a sínszálak távolsága egymástól mm-re pontos legyen és ne cikkcakkban legyenek egymás mellett. Hiába voltak jó mérnökök akkoriban, ha a kivitelezést nem lehetett igényesen megcsinálni.

Ma már minden adott ahhoz, hogy tartós és minőségi vágányokat fektessenek le az emberek. De a magyar vasúti hálózat nagy része a hatvanas években, vagy azelőtt épült és óriási pénzbe kerülne a teljes korszerűsítése.

Meg tudod nézni, mikori a sín, mert rá van írva mindegyikre, pár méterenként.

19. sz-i sín nyílt vonalon már nincs, de kis forgalmú állomások mellékvágányain előfordul, pl. Mátraballán én is láttam 1890 körülit.

Ha 20-as lassújel van, akkor majdnem biztos, hogy nem lenne baj, ha 40-nel mennének rá, sőt szerintem még 60-nal is csak az esetek kisebb részében ugrana ki a vonat.

Azért 20 km, mert 100 % biztonságra törekszenek.

Tudok olyan esetet, amikor a víz elmosta a kavicsot a sínek alól vagy 100 m-en, tiszta hullámvasút lett az egész, és oda még 5-tel se mertek volna személyszállító vonatot ráengedni, de az első vonat mégis átment rajta vagy 40-nel gond nélkül.