Mit gondoltok azokról, akik így utaznak?

Nézd, mindenkinek más méretű személyes térre van szüksége, ez szocializáció kérdése. Én például egésze addig szeretek szétterjeszkedni, amíg ezzel nem veszek el ülőhelyet másoktól. Egyszerűen nem szeretem az idegen emberek közelségét és ha szétpakolok vagy elnyújtózok, a körülöttem lévő helyek fogynak el legutoljàra. De ha valaki oda akar ülni, szó nélkül elpakolok és összehúzom magam.

nem jó a link, de tény hogy néha járok vidéki távolsági busszal és bizony rengeteg ember fejében nem létezik olyan hogy megkérdezi foglalt-e a hely, (külön kérdés hogy létezik-e ilyen) hanem dobják le magukat ha meglátnak ülőhelyet. ha szóvá mered tenni sosem jó kivitelű mert hajlamosak hangosabban felszólalni, elküldeni melegebb éghajlatra, vagy akár dulakodnak is. nekem is volt hogy szembe leült fiatal cigánylány a gyerekével aki feszt az ölembe akarta pakolászni a lábát, és a nő látta is hogy mit csinál, próbálta megrendszabályozni de nem meglepő módon a kisgyerek nem hajlott a kedves szóra, nyilván otthon nem ilyen keretek közt viselkednek vele kiélvezte a helyzetet :) nagyvárosi fővárosi helyzetben meg simán durvább lehet a helyzet hisz ezer féle ember a szétcsúszott alakoktól a mentális sérültekig utazgatnak városi járatokkal, pont nem fogja érdekelni mennyi helyet vesz el mástól. én úgy látom kár emiatt vitába állni bárkivel hacsak nem műveli extrém pofátlan módon, de arra talán elég kevés esély van

10 álldogálóból egy sem szólt hogy leülhet-e oda. ezek szerint mégsem zavart annyira senkit