A metróknál hogy működik az ajtózárás?

Nem tudom láttad-e... :D https://www.youtube.com/watch?v=TtxlHzBDt_k

Egyébként igen, talán 3 gombot is meg kell nyomni ha jól tudom... Először az indításjelző villogót (a vörös lámpát az ajtók felett) azután a bemondást, és ha a vezető mindent tisztának lát, akkor becsukja az ajtókat. Abban nem vagyok biztos hogy az indításjelző lámpa és a bemondás megszólalása egyszerre történik-e, de szerintem külön van, mert van hogy sokkal előbb villog, minthogy megszólalna a bemondás. Ha időközben valaki beugrik a kocsiba, vagyis az ajtók közé, akkor a tapasztalt vezetők visszanyitják az ajtót (egyrészt onnan észlelik hogy a megszokottnál hosszabb időt vesz igénybe hogy az összes ajtó becsukódjon, illetve a tükörből is észrevehetik. Ilyenkor egy szolid vissza nyitás- és zárást csinálnak, mert ilyenkor ha el akart törni az utas keze, akkor már eltört :D Bár a szovjet kocsik ajtajai azért nincsenek olyan erősek, mint például a MÁV Halberstadt-i (Halbi) kocsijaié https://www.youtube.com/watch?v=7hfj1beQTEg

Az EV (csöcslámpás) és EV3 (fénycsöves)kocsik ajtóműködtetése ugyanaz. Van egy oldalválasztás, egy nyitó, egy indításjelzés és egy zárás gomb, továbbá választható, hogy a szerelvény, vagy csak a vezérkocsi ajtajai nyíljanak.

Az ajtók állapota csak részben függ a jármű haladási állapotától. Kapcsolóval választható. Megállás után a gépész az ajtót a kiválasztott oldalon nyitja. Az indításjelzés nincs függésben az ajtó zárásával, azaz az ajtókat indításjelzés nélkül is lehet zárni. A zárt ajtó az indításjelzést mindig oldja. A fényjelzés az indításjelző gomb megfelelő megnyomása esetén éled a "gépbácsival" együtt. (Előbb a gépbácsi, utána a fényjelzés. Ha csak felületesen nyomják meg, akkor csak a gépbácsi karattyol, de nincs fényjelzés.) Ezután a gépész saját belátása szerint működteti az ajtózárást. Szükség esetén a nyitógombbal visszanyit, majd zár. Ezután a szükséges ideig nyomja a vonatindító gombot, melyet akkor enged fel, miután az állomási behatási körzetet elhagyta, ellenkező esetben a vezérlés a vonatot vészfékkel befékezi.

Az ajtók levegős működtetésűek. Ajtónként egy munkahenger irányonkénti fojtószelepezéssel és láncos ajtó mechanikával. A fojtószelepekkel lehet az ajtó sebességét beállítani. A szelep előtt 8 bar a szelep mögött átlagosan 0,5...1,2 bar, mely a mozgás megszűnte után 8 barra felemelkedik. Az irányváltó szelepből kocsioldalanként egy-egy központi szelep van. Két mágnestekercs működtetésű "flip-flop". A működtető jel megszűnte után a szelep, a működtetés által meghatározott pozícióban marad, amíg a vele ellentétes oldali működtető tekercs ezt az állapotot meg nem változtatja. Így reteszelődik az ajtó mind nyitott, mind zárt helyzetben. Az ajtóműködtetéshez egyedi mechanikus és kocsiközponti villamos működtetésű légtelenítő szelep is tartozik, mellyel az ajtók kézi működtetése lehetséges.

Az alstom szarkupacokon és a felújított EV/EV3 kocsikon az ajtókat villamos motor működteti, motoronkénti hajtásvezérlővel.

Az alstomokon az indításjelzést követően az ajtók mindig nagyjából 3 másodpercen belül záródnak, ha csak a zárási szekvenciát kézileg nem gátolják.

A felújított EV/EV3 kocsikon a zárást még mindig kézzel indítják, nem automatikus, de a logikai összefüggéseket már úgy alakították ki, hogy az ajtókat nem lehet zárni indításjelzés nélkül (illetve nyitott ajtóval indulni) és nem lehet nyitni, ha a kocsi mozog.

Üdv.