Milyen volt életed első repülése? Hova mentél?

Nem emlékszem rá, nagyon kicsi voltam. Tu-134-essel mentünk Brüsszelbe. Az egész útról annyi rémlik, hogy rengeteg volt a fém az utastérben, illetve egy turbulenciánál beütöttem a fejemet a nagy kerek ablakba.

Emlékszem, 2006-ban volt Londonba. Akkor volt valamilyen bombamerénylet, vagy valami hasonló, ezért rengeteg járatot töröltek. Akkoriban csak heti pár járat ment oda, és gyorsan elkapkodták a másnapi (átszálló) gépek jegyeit. Szerencsére édesapám gyakorlott utazó volt már akkor, gyorsan kapcsolt, és az utolsó jegyek egyikeit megkaptuk, és másnap berlini átszállással mentünk. Egy rokonnál aludtunk (nem pestiek voltunk). Ezt a csavart leszámítva jó volt.

Ha jól rémlik '86 nyara volt és Bulgáriába mentünk nyaralni. Részletekre már nem emlékszem.

Szerintem Vilniusba repülhettem először, igencsak zsenge koromban. Viccesnek találtam, hogy a kis repülőgépbe (Jak-40) a nagy repülőkkel ellentétben hátul kellett beszállni. A légiutaskísérő nénik kedveskedtek nekem felfújható repülővel, az talán azóta is megvan valahol szüleimnél. Sötétben repültünk és többször oszlopokat véltem látni a repülőből, amelyek mellett közelről repültünk el. Nos, ezek a kabinban mozgó légiutaskísérők tükörképei voltak, csak hát ez a gyermeki képzelet sok mindenre képes :)

Kolozsvárról Dortmunda, nagyon-nagyon élveztem a felszállást, szinte vártam a visszarepülést is, a felszállás miatt :D Kicsit az átvizsgálásnál izgultam, végigtaperoltak, meg a sok cuccot le kellett tennem, aztán hamar vegyem vissza, mikor a sok ember tolong a hátamnál, azt a részét utálom. Ja és a Wizz Aires gépben alig fértem el a 192 centimmel.

Első repülésem egy seprűvel volt, éppen porszívót venni mentem ugyanis a seprűvel repülés egy boszorkánynak túl ómódi. Visszafelé már porszívóval repültem, de vissza kellett térnem, ugyanis rövid volt a zsinórja, ezért ezt akkus morzsaporszívóra cseréltem. Most is azzal repülök :) Jelenleg gyűjtök a napelemes verzióra :)

Budapest - Luton Wizzairrel. Hát... fura volt. Sajnos egész Európa egy réteg vattába burkolózott, így a többi repülőn kívül mást nemigen lehetett látni. A második út már jobb volt, lehetett gyönyörködni a Keleti-Alpok vonulataiban, aztán Dover szikláiban...

A '90-es években egy településen volt egy rendezvény, és ott egy AN 2-el repültem egy kört. Félelmetes volt, mert szokatlan volt a szitu és hangos volt a gép.

Budapest-Marosvásárhely, nagyon élveztem, főleg hogy rövid volt, így nem volt időm parázni :D Szeretek repkedni, bár mindig ott van a félsz bennem, hogy megdöglök (igen, ismerem a statisztikákat) :)