Miért jó a villamos?

Ja, csak a metróhoz alagutat kell fúrni, ami baromi drága, és csak több 100 ezres napi utasszámnál éri meg. Plusz a metrónak inkább nagyobb csomópontok, városrészek összekötése a feladat, nem az hogy minden sarkon megálljon mint a villamos.

A villamos kevésbé forgalomérzékeny, nem áll fél órát a dugóban, és több embert el tud szállítani, nagyobb járatsűrűséggel. Ráadásul buszsávot sem lehet mindenhol kialakítani (és azt is elfoglalja a sok bunkó paraszt). Ráadásul az esetek többségében a villamos elválasztott pályán halad, és jó esetben a lámpák is hozzá vannak hangolva a sűrűbb járatokhoz.

Ráadásul egy villamos simább pályán fut, nem rázza szét 1500 kátyú, és alapból egyszerűbb a szerkezete, kevesebb a kopó alkatrész mint egy buszban. És az sem utolsó szempont, hogy tulajdonképpen nincs káros anyag kibocsájtása helyi szinten.

Teljesen más az egész.

Burkolt útnál, is van kiépítési, karbantartási költség, a KRESZ táblákat is ki kell tenni, etc. Erre rájön még a buszsáv is, ha azt külön kell biztosítani (kamerarendszerrel), máris nem annyira olcsó.

Ezzel szemben, az elkülönített villamospálya, sokkal olcsóbb és jobban tudják biztosítani a közúti forgalommal szemben.

Metró vs. villamos

A metró nagyságrendekkel többe kerül mint a villamos, Budapest ilyen téren még rosszabb helyzetben van, mert a beépítettség, a talajviszonyok és a Duna miatt sok helyen muszáj alagutat fúrni, illetve drága építészeti eljárásokat használni, szemben a felszíni vagy kéreg alatti vezetéssel. A felszíni közlekedésre pedig a metró mellett is szükség van. A metró nagy forgalmú tengelyeket tud jól kiszolgálni, ahol szerteágazik a forgalom ott inkább a villamos az ideális választás.

Villamos vs. troli

Kapacitás. Egy normál méretű villamos (30-35 m) kb. kétszer annyi utast tud szállítani egyszerre mint egy csuklós busz. Ha lehet csatolni őket, akkor ez a szám még duplázható. Egy villamosnak alsó hangon 40 év az élettartama, de megfelelő karbantartással és felújításokkal 50-55 évig lehet őket gazdaságosan üzemeltetni. Egy troli élettartama 20-30 év között van. A troli ugyanúgy vezetékhez kötött, még akkor is, ha képesek önjárásra rövidebb szakaszokon.

A troli mellett elsősorban a meredek hegyvidéki szakaszok szólnak, ahol a villamos adhéziós pályán nem képes felkapaszkodni, a villanymotor révén pedig felfelé alacsony fordulatszámon jobb a nyomaték, mint a dízel buszoknál, lefelé pedig képes visszatáplálni a hálózatba. (Kicsit érdekes is, hogy Budán egyetlen troli sem jár.) Kisebb forgalmú szakaszokon a troli valóban gazdaságosabb, mint a villamos.

Villamos vs. busz

Nagy forgalmú vonalakon gazdaságosabb villamost üzemeltetni. A villamos környezetbarát, valamint a francia villamosreneszánsz óta gyakran használják a belvárosi autósforgalom visszaszorítására, a kiépítésével együtt jár a városkép rendezése is. Mivel általában az út közepén halad, ezért elválasztja egymástól a kétirányú útpályát, ezáltal mind a gyalogosok, mind az autósok számára biztonságosabbá teszi a közlekedést.

Ugyanakkor ahol nincsen csúcsidőben legalább 10 perces (együttes) követés, ott egyértelműen jobb egy sűrűbben járó buszhálózat. Ez alól talán a 41-es villamos kivétel, bár igaz, a jelenlegi formájában ma biztosan nem épülne meg.

Normál villamos alatt olyanra gondolsz, mint pl. a 17-es, vagy a 28-37-es, ahol bizonyos szakaszokon az autók a síneken járnak?