Láttok benne fantáziát, hogy az új autópályák építésénél lehetett volna úgy csinálni, hogy a két sáv közé egy nagysebességű vasúti vonalat is építettek volna?

És hogy "válna le a vasút"? Építenek még csilliárd forintért egy felüljárót, ami alatt kibújik a vasúti pálya a két autópálya-fél közül? Elvinne minden esetleges megtakarítást, amit az egy nyomvonal jelentene. Amúgy a vasútvonalak rendszerint BEmennek a városba, az autópályák pedig ELkerülik a városokat, csak a bekötő utak mennek be. Pusztán a "csak azért jó, mert csak" indoklással lehetne megépíteni, gyakorlatilag drágább, macerásabb az egész. Szerinted az egységsugarú autóst mennyire zavarná meg az ilyen-olyan vasúti jelzők látványa? A mozdonyvezető mennyire örülne éjszaka, hogy a maximum pár percenként, negyedóránként feltűnő ellenvonat olyan-amilyen világítása helyett egyfolytában 50-60 fényszóró világítsa pofán? Biztos könnyű lenne felismerni a fényszóró és hátsó helyzetjelző-erdőben az egy-egy vasúti fényjelzést.

Más: a többé-kevésbé ütemezett, rendszeres pályafelújítások alkalmával ugyan hogyan vinnéd át a forgalmat a szemközti pályára? Most csak két villáskulcs, egy óra, pár bója, tábla, és megvan a terelés. A vasúti forgalom teljes leállítása, és a vágányzat teherbíró (40t) lefedése teljesen életszerű...

Utolsó: az elvakítást inkább maga a vonat valósítaná meg az autósok kárára, ez árnyékolófalakkal megoldható. Az meg már rég rossz, ha egy nagysebességű vonat vezetője nem látja az előtte lévő monitoron a következő jelző képét. (De van, hogy nincs is jelző, csak mozgó térköz a vonatok közt.)

A probléma inkább az eltérő funkcionalitással és ívviszonyokkal van. Ami kényelmes kanyar egy 130-cal bandukoló lapos Lambónak, az lehet bevehetetlen ív egy 200-zal vágtázó, magasabb súlypontú vasúti szerelvénynek.