Mi a különbség a földalatti, és a metró között?

No, akkor ismét a wiki szócikke következzen. (Kedves közlekedésmérnök, hol is van a bejegyzése a vitalapon?)

Amikor az 1950-es évek elején megkezdték a budapesti városi gyorsvasúti hálózat kiépítését (erről részletek lentebb olvashatóak), a szovjet minta nyomán Budapesten is a „metró” szót használták. Mivel akkortájt a felszíni villamosokhoz viszonyított modernebb megoldást kívánták a lakosság számára bemutatni, így az újonnan építendő rendszert felváltva nevezték földalatti vasútnak és metrónak. Ezen használat nyomán a magyar nyelvben a metró kifejezés a földalatti vasút rövid elnevezéseként ment át.

Néztem én is a wikit. Az ott leírtak szerint sincs semmi különbség a földalatti és a metró között.

Az első válaszban meg ott van a magyarázat a kérdésnek az utolsó mondatára.

#3 és #6: a 3-as metró is nagyrészt (a belvárosi szakasz kivételével) kéreg alatt megy, és ásva építették, tehát ilyen logika alapján az is kéregvasút, vagyis földalatti azokon a szakaszokon, csak a belvárosi szakaszon metró.

Kérdező:

Brüsszelben is vannak olyan villamosszakaszok, amik a föld alatt mennek, egy részük eredetileg metrónak épített alagútban, az ilyen megállókat is M-mel jelölik, és a nagyrészt ilyen pályán futó villamosokat is a metrók közé számozták be, mint nálunk a földalattit, ami kialakítását illetően szintén villamos.

Földalattinak ma a Vörösmarty tér--Artézi fürdő/Mexikói út vonalat nevezzük.

A kelet--nyugati vonalat, építésének kezdetén is földalattinak nevezték, az átadáskor már metrónak, az észak--délivel együtt, majdnem mindenben követtük szovjet mintát. Üzemében is elkülönül a kettő; de díjszabásilag egységes, jelölésében is.

Villamosnak is lehet földfelszín alatti szakasza. Csak az a kérdés, hogy közúti vasútként (köznyelven villamos) van-e szabályozva. Bécsben találni komolyabb szakaszt pl.