Mi a különbség a metró és a földalatti között?

Bocs, kedves előttem szóló, de az ELSŐ földalattit, az 1863-ban építettet hívták Metropolitennek és azóta rövidítik ezt a világ legtöbb országában metrónak.

Az építés módjának ehhez semmi köze.

Az első metrónak nevezett közlekedési eszköz 1863-ban indult meg Londonban. A brit főváros ekkor átadott földalatti vasútvonalát Városi Földalatti Vasútnak, angol kifejezéssel Metropolitan Underground Railwaysnek nevezték. Érdekesség, hogy a névadó hálózatot a helyi lakosok sosem nevezték metrónak, itt az Underground ill. a Tube elnevezéseket használják.

A londoni rendszer követésével létesült európai nagyvárosi hálózatokat – az angol példát követve – szintén nagyvárosinak, azaz több nyelven is – kisebb helyesírási és kiejtési eltérésekkel – Metropolitan-nak nevezték, amely előbb a köznyelvben, később a hivatalos szóhasználatban is „metro”-vá rövidült (a magyar helyesírás szerint a jövevényszavakat kiejtésük szerint írjuk, s mivel a szó végi „o”-k ejtése a magyarban hosszú, magyarul ennek is „metró” lett a neve). Ezek a vonalak nem mindenhol felszín alatt épültek, közismert például a párizsi Bir-Hakeim híd tetején, az autóforgalom feje felett haladó metró képe, és másfelé is gyakori itt a harmadik emelet magasságában vezetett metró.

Ezt az elnevezést használták a harmincas években épült moszkvai városi gyorsvasúti hálózatra is.

Amikor az 1950-es évek elején megkezdték a budapesti városi gyorsvasúti hálózat kiépítését (erről részletek lentebb olvashatóak), a szovjet minta nyomán Budapesten is a „metró” szót használták. Mivel akkortájt a felszíni villamosokhoz viszonyított modernebb megoldást kívánták a lakosság számára bemutatni, így az újonnan építendő rendszert felváltva nevezték földalatti vasútnak és metrónak. Ezen használat nyomán a magyar nyelvben a metró kifejezés a földalatti vasút rövid elnevezéseként ment át.

Forrás: [link]