Miért csinálják ezt a buszon az öregek?

Én sosem értettem miért a csúcsfogalom kellős közepén kell kenyérért,szalonnáért és tejért menni. Főleg ha ezt legtöbbször egy 0-24-es Tescoban szerzik be...:( :D )

Átadom a helyem ha látom hogy tényleg idős és fáradt, nehezen mozog. Egy kézről,arcról rögtön lejön ha valaki ledolgozott kemény 20-30 évet..

De amikor felszáll egy primadonna nyugger, külseje akár Gerondazzo Máriáéé még a szája is hasonló..kifestett,műköröm mi egyéb..menjen és álljon a f@szba!!

8 éve műtöttek meg a térdem miatt. Már a 6. műtéten voltam túl. Végre eljött az idő, hogy járógipszet kapjak. Fel is rajták, csoda szép friss volt. Sehol egy kosz, karcolás.

Anyukám vitt be a kórházba, de kapott egy váratlan telefont. Sajnos pont aznap halt meg a nagypapám.

Azt mondta, hogy várjam meg ott a kórházba. Ekkor voltam 15 éves, tehát nem kis "taknyos".

Vártam reggel 10től délután fél 6-ig. Apukám külföldön volt nővéremmel és a sógorommal együtt. Senki nem volt, aki hazatudott volna vinni.

A betegszállítóról érdeklődtem, 5ezer forint lett volna. Anyukám a szaladásban egy forintot sem hagyott nálam, így taxira sem volt pénzem.

Maradt a bkc bérlet és a jó öreg zötykölődés a városon át, ami sok-sok lépcsőt jelentett és 1,5 órás utazás a csúcsidő végén.

Kb. 20 perc alatt tettem meg egy 5 perces utat friss gipsszel a buszhoz. Természetesen magaspadlós volt.

Mire felmásztam, addigra már el is indult a busz, az ajtókat szinte rácsukva.

Egy öreg papa segített nekem eljutni a székig. A végállomáson leszálltam, majd egy alacosnypadlós buszra fel.

Mentem vele kb. 30-35 percet a csodás macsaköves és kátyús úton. Persze a sofőr nem kerülte ki őket, durr bele.. az összes utas, velem együtt egy hullámvasútas sétakocsikázáson vett részt.

Már 10 perce ültem a buszon, amikor a megállóban felszállt egy kb. 75 éves öregasszony. Odajött a székhez, ahol ültem és elkezdte rúgdisni a lábam, majd sóhajtozott.

Én nem vettem észre, hogy rúgdos, mert a gipszes lábamat legyintette meg párszor. Ezután jött a "táskát berakom a fejébe" akció. Akkor ránéztem és megkértem, hogy legyen szíves a táskáját arrébb tenni.

Na, akkor nagy felháborodás volt, hogy én hogy merek csitri létemre neki odaszólni. És hogy az illemre se tanítottak meg, etc.

Teszem hozzá, a "néni" full kivolt sminkelve..

Rátért a "fiatalok nem tisztelik az öregeket szövegre" és bátran mondta a "nem adják át a helyet sem a buszon" témára.

Na, ekkor bepipultam, nagy nehezen felálltam a székből és átadtam neki a helyet. Az utasok megdöbbenve néztek, hogy gipsszel próbálok arrébb mászni egy kapaszkodóhoz.

Nemkellett több a szerencsének sem, a busz megugrott (gondolom kátyúba ment) és elvesztettem az egyensúlyom. Eldőltem, mint egy fa. A gipszem ketté tört és a térdemet is iszonyat bevágtam.

Kiabáltam a sofőrnek, többen odajöttek, hogy miben segítsenek.

A sofőr kihívta a mentőket. Amíg vártunk a mentőre az öregasszonynak sokan neki estek. Erre csak annyit kérdezett: Nem megy a busz tovább? Mert ő siet!

Aznap este megműtöttek újra. A BKV kifizette a kártérítést. Az öregasszonynak meg a legjobbakat kívántam, remélem azóta alulról szagolja azt a bizonyost...

Utolsó vagyok!

Volt még egy story-m, bár az viccesebb. Terhes voltam még 1,5 éve, amikor utaztam a budszon. 8,5 hónapos terhes voltam. A busz full tömött volt, pont egy öreg nő adta át nekem a helyet.

Éreztem, hogy valami nem okés, de már hazafele tartottam, így nem akartam leszállni.

Arra vágytam, hogy vegyek egy fürdőt a 40 fokba nyáron és ledőljek pihenni.

Már vagy 10 perce émelyegtem, apró szúrásokat éreztem a hasam aljába, amikor egyszer csak melegséget éreztem a seggem alatt.

Folyt le a széken. Nézek, elpirultam.. basszus bepisiltem!? Na, ne már!

Erre elkiabálta magát egy másik öreg néni, hogy elfolyt a víz!

A busz lefékezett, hívták a mentőket. Én totál beparáztam, hogy mi lesz. Körülöttem mindenki mondta, hogy koncentráljak, lélegezzek mélyeket.

Totál olyan volt, mintha kórházban lennénk. Sokan leszálltak a buszról és kérdezték, hogy nincs-e véletlen ott egy nőgyógyász? A Keletinél állt meg a busz.

Erre felpattant egy fiatal nőci és közölte, hogy szülésznő a Péterffy-be.

A mentő 3 perc alatt ott volt, vittek be egyből. Abba a kórházba is vittek be, mert ott van 2 utcával odébb a Keletitől.

Végig mellettem volt a nőci, pedig lejárt a műszakja. Viszonlag hamar a világra jött a kislányunk.

A BKV sofőrnek pár héttel később vittünk egy képet a lányunkról és egy ajándékcsomagot, amiért emberien állt hozzánk a hirtelen jött szülésben.

A szűlésznőnek pedig hála pénzt adtunk.

szerintem direkt élvezik!

általában még ha leszállok még akkor is mosolyognak

Az a helyzet, hogy félnek. Kissé anyagias a társadalmunk, és a nyugdíjasok elvileg már nem "értéktermelők" és úgy érzik, elveszítették a társadalmi megbecsülésüket. Ezt sok még aktív hangoztatja is. A társadalom sok tagja valójában lesajnálóan beszél róluk, mintha másodrendű állampolgárok volnának. Pedig nem azok. A nyögdíj még hozzá tesz ehhez egy lapáttal, mert nem valami sok, és aki szegényebb, alacsonyabb jövedelmű ebben a társadalomban, azt jobban lenézik, pedig nem kéne ezt sem. Ezt érzik ők is, és ebbéli félelmükben kapaszkodnak, minden kis vélt vagy valós társadalmi jogukba, elsőbbségükbe. Pl. egy ilyen társadalmi elsőbbség, hogy az "öregeket illeti meg a hely a buszon". Hát ez lehet az oka ennek, szerintem. Ha olyan nyugdíjrendszer lenne, hogy a saját félretett pénzedből élhetnél idősebb korodban -mert lenne annyi jövedelmed, és biztos megtakarítási forma is rendelkezésre állna - akkor talán nem fordulna elő ilyen tömegesen, legalábbis a válaszokból ez derül ki, hogy ilyen minden nap van. A mai aktívak joggal mutogatnak a nyugdíjasokra, hogy "mi tartunk el titeket" a nyugdíjasok, pedig joggal mondják, hogy "mi végigdolgoztunk egy életet, megérdemeljük a nyugdíjat" Tisztelet a "kivételnek" persze.

Amúgy nem értettem soha, hogy miért kell 5 percet végig állni a busz mögött a dugóban, mert együtt utaznak az idősebbek és azok, akiknek valóban csak akkor van módjuk buszozni, mert pl. munkába suliba mennek. Én elosztanám ezt, nyugdíjas kedvezmény csak csúcsidőn kívül járna. A melónak meg a sulinak sem kell feltétlenül egyszerre kezdődnie reggelente. Kedvezmény nélkül mehetne persze bárki, bármikor. Igaz, mostanában, mióta válság van már nem szoktak olyan nagy dugók lenni. Az álló utas pedig egy rossz kompromisszum, a KRESz nem feltétlenül ajánlja, hogy álló utast lehessen szállítani, hogy finoman fogalmazzak.

Néha utazok busszal, igaz, nem csúcsban. Én sem értem a gyártókat, hogy miért nem lehet az ajtónyitó gombot közvetlenül az ajtóra tenni. Ez technikailag nem lehetetlen. Szem előtt lenne, ehelyett a retkes buszt kell végigtapizni, mert nem látod a sártól, hogy az vésznyitó vagy ajtónyitó gomb.

Kérdező, azt hogy érted, hogy leordította a fejed, mert fent fogtad a korlátot? Ezt nem értem, az miért baj valakinek? Vagy milyen korlátról van szó?