Mit jelent a páros és páratlan vonat elnevezés?

A vonatszámra vonatkoznak. Ha a vonat száma páros, akkor a vonatot párosnak nevezik, ha páratlan, akkor páratlannak.

A vonat száma pedig meghatározza, hogy az adott vonat a vonalon melyik irányba közlekedik.

A Budapestre menő vonatok páratlanok, a Budapestről érkezők párosak. Ez kiterjesztve is igaz, tehát ha pl. Siófokról Székesfehérvárra megy egy vonat, az Budapest felé megy, tehát páratlan.

Ha olyan vonatról van szó, ami áthalad Budapesten, akkor egy kicsit érdekesebb a történet. Ott van pl. a 16806-os vonat, ami Keszthelyről megy Záhonyba. De ez a szám csak Budapesttől stimmel, azelőtt Budapestre megy a vonat, tehát páratlannak kellene lennie. Ezt úgy oldják meg, hogy egy 1-est raknak a szám mögé: 16806-1. Fordított helyzetben pedig 2-est.

" Ez kiterjesztve is igaz, tehát ha pl. Siófokról Székesfehérvárra megy egy vonat, az Budapest felé megy, tehát páratlan. "

Ezt bővítsük ki azzal, hogy nem azért páratlan mert Budapest felé halad, hanem azért mert a végponttól a kezdőpont felé halad. Az pedig annakidején megegyezés kérdése volt a Budapestet nem érontő vonalaknál.

A Budapstet érintő voanalk kezdőpontja Bp, végpontja a másik vége. A kezdőpontból végpont felé haladó vonat a páros fordítva a páratlan.

Érdekességképpen megjegyezném, hogy a vonatszám nem egy teljesen véletlenül alakult szám, mindegyik helyiértéknek megvan a maga jelentősége, fejből nem tudom, de ilyesmik:

- vonat típusa: személy, teher, posta, stb...

- mikor megy: idő szerint zónák vannak, és az alapján

- oda irány, vissza irány, és talán még ezek is idő szerint zónázva

és volt még pár dolog...

Ha jól megtanultátok volna!!!!

A nem Budapestről kiinduló vasútvonalak Kezdőpontját a Vezérigazgatóság jelöli ki.

(csak azért, hogy ne legyen vita: Komárom van közelebb vagy Székesfehérvár? Így el van döntve!)